Kockázatos halastavak - elapadhat a nyereség

Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy halastavat nyitni a lehető legjobb befektetés, hiszen minden beadott uniós pályázat nyer, később meg csak a horgászoktól kell beszedni a napijegyet. Pedig a dolognak számtalan buktatója van: a cikkünkben szereplő halastó-tulajdonos a legtöbb nehézséget saját kárán tapasztalta meg.

A horgásztavak üzemeltetésével kapcsolatban számos félreértés él a köztudatban. Már a tó kialakítása is több buktatót rejt magában. Elfolyhat a víz, kipusztulhatnak a halak, a vendégek is "elpártolhatnak" a rossz időjárás miatt, vagy azért, mert szinte mozdulni sem tudnak egymástól a parton. Ebből is látszik, halastóba fektetni kockázatos dolog, ráadásul a megtérülés legalább egy évtizedben mérhető. A sorozatos rossz tapasztalatai miatt neve elhallgatását kérő interjúalanyunk 2007-ben, egy kistérségi Leader-program keretében nyert 2,2 millió forintot halastó kialakítására. A projekthez azonban máris egy csalódáson keresztül vezetett az út. Bár korábban, családi vállalkozásuk keretében nem üzleti, hanem hobbi céllal próbálkoztak hasonló befektetéssel, végül feladták. Néhány évvel ezelőtt saját erőből vágtak bele egy halastó üzemeltetésébe, ám háromhektáros tavukból, a rossz vízzáró-réteg miatt - a folyamatos pótlás ellenére - elapadt a víz.


"Ekkor jött az ötlet, hogy egy - ugyancsak családunk tulajdonában lévő - hat és fél hektáros földterületen kellene próbálkoznunk, ahol a telek egy részén, a mélyben fakadó források miatt egy kisebb tó már amúgy is kialakult. A korábbi csalódás ellenére szerettünk volna egy olyan tavat, ahol saját szórakozásunkra horgászhatunk, de nem zártuk ki a horgásztatást sem. A mélyben fakadó források miatt telkünk nagyobb része egyébként is alkalmatlan volt művelésre, ezért úgy döntöttünk, itt próbáljuk meg kialakítani a halastavat. Éppen akkor jelent meg az újságban, hogy a kistérségünkben lévő, eliszaposodott tavakat pályázati pénzből szeretnék felújítani. Elhatároztuk, hogy a megvalósításhoz a Leader-programon keresztül szerzünk támogatást" - mondja a családi vállalkozás vezetője.


A pályázat megnyerése után elkezdődtek a munkálatok. Mint általában az ilyen típusú kiírásoknál, a terület rehabilitációja szempontjából legfontosabb előírás csupán annyi volt, hogy öt évig fenn kell tartani a tavat, mint vizes élőhelyet. Az 1,2 hektáros meder kikotrása, a felszínre került humusz telek más részein való elhelyezése, valamint a műtárgyak készíttetése és beépítése (zsilipek, gát) hatmillió forintot emésztett fel. A füvesítés, parkosítás, az aszfaltozott bekötő út, illetve a parkoló kialakítása újabb hatmillió forintba került. Utolsó feladatuk a haltelepítés volt, ám a vízgyűjtő területről történő vízpótlások egyikét követően a halállomány jelentős része elpusztult. Emiatt csak egy évvel később, idén május elsején tudták megnyitni a tavat a horgászok előtt is.

A hazai pályázati rendszer lassúsága is okozott némi kellemetlenséget a családi vállalkozásnak. A pályázatot 2006-ban írták ki,a nyertesek névsorát tavaly hirdették ki és idén utalták át a pénzt. A hatmillió forintos bekerülési érték harminc százalékát finanszírozták a Leader-program keretében, viszont a beruházás teljes összege ennek több mint duplája volt. A családfő úgy érzi, hiába segítség a 2,2 milliós támogatás, az ezzel járó hosszas ügyintézés és az engedélyek beszerzése a nyert összegnek közel felét felemésztette. A pályázatírás költségén túl a pályázat befogadásnál és elbírálásánál szinte minden hivatalos iratot újra be kellett nyújtani. Emiatt úgy gondolják, hogy néhány tízmillió forintnál már megéri a sok utánajárás, de kevesebb összeg esetén véleményük szerint jobb saját erőből finanszírozni a befektetést.