Pántya György 2009. február 10. kedd, 16:59

Az elmúlt néhány hónapban a legkülönbözőbb – politikai, szakmai, érdekképviseleti – fórumokon folyamatos egyeztetések folynak a válság rövid- és hosszabb távú kezelhetőségének lehetséges módjairól. A politikai és kormányzati szervek „kinyilatkoztatásai” az előttünk álló lehetséges európai pályázati pénzek és egyéb lehetőségek ellenére elbizonytalanítják a vállalkozókat. Ha a kormányzat napokon, heteken belül nem teszi meg a szükséges lépéseket a vállalkozók által is érzékelhető módon, a gazdaság, a kis- és középvállalkozói szféra napról napra és folyamatosan le fog épülni. Mit kellene sürgősen tenni, amit egyébként a kormányzat is hangoztat, csak nem követi operatív lépés. 1. Az országban több száz kis- és középvállalkozó nyert vissza nem térítendő pályázati pénzeket, amelynek az előfeltétele a hitelszerződés megkötése.Gondolom nem mondok újat azzal, hogy ma nincs bank Magyarországon, amelyik a legjobb projekteket meg merné finanszírozni, az ismert okok miatt. Igaza van Radnai Györgynek, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatójának, hogy nagyon gyorsan létre kellene hozni egy állami hitelintézetet – az MFB-vel közös konstrukcióban. 2. Ennek lenne a feladata, hogy mindazokat a már vissza nem térítendő támogatást nyert vállalkozásokat a lehető leggyorsabban megfinanszírozná. Ugyanis, akik ma Magyarországon vissza nem térítendő támogatást nyertek, azoknak megalapozott projektjeik vannak, amelyeknek meg kellett felelnie a banki elvárásoknak is. 3. A leggyorsabb döntés az lehetne, hogy valamennyi pályázatot nyert cégek vezetőivel az MFB, RFH-k, MAG Zrt.-k megyei kirendeltségei, regionális fejlesztési ügynökségek stb. bevonásával, egy gyors egyeztetéssel ki kellene helyezni a hiteleket, hogy a beruházások mihamarabb elindulhassanak és termelhessenek. Nagyon gyorsan hadrendbe kellene állítani a Magyar Kormány Magyar Fejlesztési Bank és egyéb Leányvállalatai, Hitelgarancia Biztosító, és valamennyi olyan banki, szakmai kapacitást, aki egy gyors mérlegelés után elindítja a hiteleket. Természetesen ugyanolyan szigorú követelményeknek kell megfelelnie, mint ahogy azt a bankok tennék. Ezt követően miután a fent felsorolt szervek nem rendelkeznek banki szakmai apparátussal, bizonyos feltételekkel ki lehetne helyezni egy néhány, megbízható szolgáltatni tudó bankhoz, megfelelő kezelési költséggel. 4. Régiónként és kistérségenként minden megyét át lehetne tekinteni, a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, a válságkezelő biztos koordinálásával. Valamennyi olyan vállalkozóval napokon belül fel lehetne venni a kapcsolatot, akik nyertek támogatást, csak a hitelfelvétel akadályok miatt nem tudják indítani a projektet. 5. Miután az állam, illetve a Hitelgarancia Biztosító garancia vállalással a projektek mögé áll, közös érdeke a vállalkozónak és a kormánynak, hogy a programok mielőbb megvalósuljanak. Bármennyire is bízik a kormány abban, hogy a bankok a megállapodás alapján kihelyezik a hiteleket, - ez hiú ábránd – mert ez nemcsak a magyar bankfiókok vezetőin, hanem az anyavállalatokon, illetve azok tulajdonosain múlik. Ha mindezek a döntések áttevődnek a második félévre, lelassul a folyamat, ez lehetetlenné teszi az EU-s pénzek lehívását és mindazt amit mi a gazdaság motorjának reméltünk, a kormányzati munka, az operatív döntések lassúsága miatt projektek sora dől be. Igény szerint szívesen részt veszek ezen túlmenően a fent felsoroltak végrehajtásához szükséges egyéb tanácsokkal, esetleg szervező munkával az Észak-alföldi Régióban. Ennek következményei – vállalkozások csődbe menetele, felszámolások, munkahelyek megszűnése stb. – mindannyiunk előtt ismerttek. Bízom benne, hogy nem ez fog bekövetkezni.