Ökológiai juhfeldolgozót alapítanak juhászok

A felső-kiskunsági juhászok és önkormányzatok, elunva kiszolgáltatottságukat a nemzetközi kereskedők iránt, a Leader vidékfejlesztési program forrásait igénybe véve ökológiai juhfeldolgozó-üzemet építenek. A nyolcszázötvenmilliós beruházás másfél éven belül kezd működni, Kunszentmiklóson.

A Felső-Kiskunság egyik húzóágazata évtizedek óta a juhászat. A juhfeldolgozóval most a termelők kiszolgáltatottságán próbálnak változtatni a környékbeli önkormányzatok. A beruházás a félkész húskészítmények jelentős hozzáadott értékéből adódó, magasabb jövedelmezőség révén elsősorban a tenyésztőknek nyújtana kiszámítható termelési biztonságot. Az üzem működése munkahelyeket is teremtene, a környékbeli kkv-knak pedig a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése jelentene bevételi forrást. A felső-kiskunsági és dunamelléki kistérségi társulás a termelők és az önkormányzatok önerején túl a Leader vidékfejlesztési program forrásait igénybe véve tervezi megvalósítani a mintegy nyolcszázötven milliós beruházást, állami garancia mellett.


"A harmincas években a Duna-Tisza közén lecsapolták a vadvizeket és megépítették a Duna-völgyi csatornát, amit a népnyelv - találóan - Átok csatornának nevezett. A helyiek számára a folyamszabályozáshoz kapcsolódó területrendezés az itt élő gazdag hal és vadállomány visszaszorulását, eltűnését hozta. A környező települések lakói egyik legfontosabb élelemforrásuktól estek el. Mire 1933-ban átadták a csatornát, az egykor gazdag élővilágú terület terméketlen szikké vált. Ezután a környékbeliek egyetlen megélhetését a juh jelentette, konkrétan az őshonos racka és a cigája. Ez azonban speciális életmódot igényelt: az állatokat Szent György napjától, vagyis április végétől gyakorlatilag november elejéig a pusztán tartották. Ennek köszönhetően a szaporulat és a terület ökológiailag tiszta, azaz mindenféle vegyszeres és mesterséges beavatkozástól mentes maradt. Ez adta az ökológiai juhfeldolgozó ötletének alapját." - meséli Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere.

A felvásárlók Húsvét környéki érkezése fontos esemény, ők azok, akik a nagyszámú román és bolgár állomány miatt egyre inkább leszorítják a hazai árakat. Jelenleg az élő pecsenyebárányért hat-hétezer forintot adnak, pedig feldolgozva húsuk ennek akár négyszeresét is megéri. Ebből a helyzetből lett elegük a helyi gazdáknak, így összefogtak a vágóhíd megépítéséért. Bár az elmúlt húsz évben a juhállomány legalább harmadára csökkent, (jelenleg mintegy tízezer birkát tartanak a Duna-Tisza közén), a térség akár ötvenezer jószágot is elbírna.

Tervek szerint az üzem napi négyszáz birka feldolgozására lesz alkalmas. Nem csak vágásérett példányokat, de pecsenyebárányt, kecskét, sőt Dunántúlról származó juhokat is fogadnának majd, jelenleg ugyanis nem üzemel folyamatosan működő vágóhíd az országban. Előzetes becslések alapján a helyi gazdák állatai a feldolgozott húsmennyiség tíz-tizenöt százalékát adnák.


Nyitás előtt komoly marketingmunkára lesz szükség, Kunszentmiklós polgármestere azonban időben gondolt erre. Évek óta hagyománya van a városi birkafőző versenynek, ahol nem csak pörköltet készítenek, de az érdeklődők kemencében sült báránycombot és flekkent is kóstolhatnak. A helyiek bíznak abban, hogy a turisták hamar megkedvelik az új ízeket és egyre többen keresik majd a birkahúst a boltokban is. Az országos ellátás azonban vákuumcsomagolás és speciális hűtési technológia nélkül kivitelezhetetlen.

Ezért a kettőszáz milliós vágóhíd mellé feldolgozó és előhűtő üzem építését tervezik. A beruházás előreláthatóan nyolcszázötven millió forintba kerül majd. A gazdák nem szeretnének kiszolgáltatódni egyetlen nagyobb nemzetközi cégnek sem, ezért saját erőből, önkormányzati segítséggel, valamint a Leader-program lehetőségeit kihasználva szeretnék megvalósítani projektjüket. Ehhez állami garanciát is kapnak, ezért is figyelik feszülten az itt élők a válság kapcsán felröppenő híreket.