Csődközelben az informatikai kkv-k

A magyar informatikai piacon túl magas a hardware és túl alacsony a szolgáltatások aránya - ez derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetségének felméréséből. A válság hatására jövőre jelentős visszaesés várható a piacon, amit leginkább valószínűleg a kkv-k sínylenek meg.

Az informatikai piac szerkezete akkor ideális, ha körülbelül egynegyede hardware, egynegyede software és fele szolgáltatás. "Ezzel szemben itthon körülbelül negyven százalék a hardware, ami az jelzi, hogy elsősorban még mindig infrastrukturális beruházások folynak" - szögezte le Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Szerinte a kormányzat nem használja ki az informatika által kínált hatékonyságnövelési lehetőségeket. A mostani pénzügyi válság miatt a szakember erőteljes visszaesésre számít 2009-re az informatikai piacon, aminek fő kárvallottjai szerinte a kis- és középvállalatok lesznek. A kkv-k várhatóan piacot vesztenek, és nem lesznek képesek fejlesztésekre. Keresztesi ennek ellenére úgy gondolja, érdemes az innovációba, az informatika minőségi, kreativitást igénylő részébe befektetni.

Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára elmondta: felmérést készítettek a magyarországi informatikai és telekommunikációs szektorról. A tavalyi adatok alapján készült tanulmány négyszáz hazai informatikai cég kérdőíves kikérdezésével készült - derült ki Marosvári Gábornak, az IDC Magyarország vezető elemzőjének szavaiból. Az informatikai piac 2007-es forgalma ötszázkilencvenmilliárd forint volt itthon. Ennek megoszlása: IT-szolgáltatások: 44,7 százalék; hardware: 39,2 százalék; software 16,1 százalék. Marosvári szerint a kép csalóka, mert az IT-szolgáltatásokba a software-ek karbantartását is beleszámolták. Ezt nem számítva még mindig a hardware a legnagyobb szegmens. A forgalom fejlődését részletezve kiderült, egy év alatt az alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök értékesítése nőtt a legdinamikusabban,  13,3 százalékkal.

Az informatikára költők egyötöde távközlési, informatikai vagy médiavállalkozás. A további megoszlás: kormányzat, oktatás, egészségügy: tizenkilenc százalék; pénzügyi szolgáltatók: tizenkilenc százalék; mezőgazdaság, bányászat, ipar: tizenöt százalék; kereskedelem, üzleti és egyéb szolgáltatások: tizenkét százalék; közművek, szállítás, raktározás, posta: tizenegy százalék; egyéb: három százalék.

A vállalatok mérete szerint készült kimutatásból kiderül, a legalább ötszáz főt foglalkoztató cégek 42,8 át költötték el az IT-re kiadott együttes összegnek. A száz-ötszáz fős középvállalatoknál ez az arány 25,9 százalék, a tíz-száz főt foglalkoztató cégnél 17,2 százalék, a legfeljebb kilenc alkalmazottat foglalkoztató vállalatok pedig 14,1 százalékkal részesültek. Kelet-Közép-Európa országai közül az informatikai piacon Románia növelte leginkább részesedését 2006-hoz képest. A legnagyobb részesedéssel azonban még mindig Lengyelország bír. A növekedést tekintve hazánk Csehországgal együtt a sor végén áll.