Tovább nőtt a K&H Kkv bizalmi indexe

2008 harmadik negyedévében folytatódott a pozitív tendencia, és további tizenegy ponttal, -13 pontra nőtt a K&H kkv bizalmi index értéke. Az előző mért időszakhoz képest megfigyelhető, hogy egyre kevesebben adnának a munkavállalóknak béren kívüli juttatásokat, illetve hogy a legtöbb kkv informatikai fejlesztésekbe ruházna be, ha tehetné. Mindeközben tovább növekedett azon vállalkozások aránya, melyek reálisnak tartják, hogy uniós támogatásokhoz jussanak hozzá.

Mivel a 3. negyedévi K&H kkv bizalmi index felmérése 2008. szeptember 1-11. között készült, az elemzés során kapott eredményekben még nem jelentkeznek a pénzpiaci válság hatásai.

2008 harmadik negyedévében ismét jelentős mértékben javult a K&H kkv bizalmi indexe, aminek következtében -13 pontos értéken zárt. Kimagasló mértékben nőtt az uniós forrásokba vetett bizalom. Míg az elmúlt negyedévben elsősorban a szolgáltatói szektor várakozásai javultak, most a másik három szektor várakozásai is közelebb kerültek a pozitív tartományhoz. A közterhekkel, gazdaságpolitikával és a hitelkamatokkal kapcsolatban az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is erősen negatívak a várakozások.


Jellemző, hogy a nagyobb cégek pozitívabb elvárásokkal tekintenek a jövőbe: a százmillió forintnál nagyobb éves árbevételű cégek esetében történt tíz pontnál nagyobb mértékű javulás, míg az annál kisebb vállalkozások esetében alig változott az index.

A részindexek tekintetében megfigyelhető, hogy a vállalkozások mintegy hetvenhárom százaléka tervez valamilyen beruházást. A legkisebb beruházási hajlandóság a kereskedelemben (hatvankilenc százalék) és a mikro-vállalkozásoknál (hetvenhárom százalék) figyelhető meg. A legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a hazai kkv-k (negyvennégy százalék), ezt követi a gépekbe (harmincnégy százalék) és a gépjárművekbe (huszonhat százalék) történő beruházás.

Ami a bevezetni kívánt új termékeket illeti, a kkv-k hatvankét százaléka új belföldi piacra szánja azokat, ami jóval alacsonyabb eredmény az előző negyedévihez képest. Az utóbbi időszakban csökkent a külföldi piacok potenciáljának megítélése, annak ellenére, hogy értéke a mezőgazdaság szektorban kiemelkedően magas, száz százalékos.

A finanszírozási források közül jelentős növekedést mutat a belföldi banki hitelek népszerűsége, hiszen a kkv-k fele úgy nyilatkozott, hogy venne fel belföldi hitelt. Számukra jó hír, hogy az Új Magyarország Mikrohitelek immár tízmillió forint összeghatárig, akár tíz évre rendkívül kedvező feltételekkel igényelhetők a K&H fiókjaiban. Ezen kívül egyre többen, a megkérdezettek huszonegy százaléka számít vissza nem térítendő támogatások elnyerésére is. A mezőgazdasági szektor vállalatai rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre. A jövőbeni finanszírozáshoz a külföldi banki hitelek igénybevétele az előző negyedévhez képest majdnem a duplájára emelkedett.

Tovább növekedett azoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy uniós támogatásokhoz jussanak hozzá (ötvenét százalék a vizsgált időszakban). Az agrárvállalatok bíznak a leginkább az uniós források elnyerésében, nyolcvannyolc százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert. Ezen a téren a kereskedelmi cégek pesszimistábbak az átlagnál, aminek oka vélhetően az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő. Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos erős szkepticizmus ellenére a benyújtott pályázatok átlagos száma ismét emelkedett a kkv-k körében (a legmagasabb arányban továbbra is a mezőgazdasági szektor vállalatai nyújtanak be uniós pályázatokat).