Az adócsomag új elemei

A személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése 1,7 millióról kétmillió forintra, tizennyolc százalékos társasági adó, a társas vállalkozások különadójának megszüntetése, az adójogszabályok szigorítása, valamint egyszerűsítések - ezek képezik a jövő évi adómódosítások gerincét.

Első helyen egy új adónem a cégautóadó bevezetése emelendő ki. A magáncélú használat személyi jövedelemadójaként fizetett eddigi közteher átalakulna egy szélesebb bázisú, vagyoni típusú adóvá, amelyet mind a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi, mind a magánszemély azon járműve után le kellene róni, amelyre költséget számoltak el. A tulajdonos - vagy a nyilvántartásban nem szereplő gépkocsi esetén annak használója - által fizetendő hat százalékos adó alapja a gépkocsi értéke: a gyártás évében a bekerülési érték, amelyet az ezt követő első és második évben tíz-tíz, utána pedig évente öt-öt százalékkal kellene csökkenteni. Az új adót negyedévente önadózással kell teljesíteni, néhány esetben azonban lehetőség lenne mentesség érvényesítésére.

Az adómentes természetbeni juttatások után tiznegy százalékos eho-t kellene fizetni

A munkáltatókat biztosan, ám jó eséllyel a munkavállalókat is érinti az a szigorítás, amely szerint az adómentes természetbeni juttatások széles köre után tizenegy százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kellene fizetni. Ezek közé tartozik az üdülési csekk, az étkezési jegy, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, a képzési költségek munkáltató általi átvállalása, a lakáscélú támogatás, valamint a munkáltató hozzájárulása az önkéntes-kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjhoz. Ugyanez vonatkozik az országgyűlési képviselők és polgármesterek költségtérítésére is. A kormány közel ötvenöt milliárd forintnyi bevételtöbbletet vár az ehofizetési kötelezettség kiterjesztésétől. Öröm az ürömben, hogy ezzel párhuzamosan megszűnne az adómentes béren kívüli juttatások négyszázezer forintos korlátozása. Szintén a vállalkozások számára lehet komoly érvágás, hogy a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedne - egy fő után évente már nem 177 600, hanem 532 800 forintot kellene fizetni.

A társas vállalkozások különadójának megszüntetése mellett két százalékponttal emelkedne a társasági adó, így annak mértéke tizennyolc százalék lenne. Változás az is, hogy az adót a megszűnő különadó alapja után kellene befizetni. Miközben az új adóalap lehetőséget biztosítana a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kkv-k beruházási kedvezményére és a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás érvényesítésére, számos, a jelenlegi társasági adóalap terhére elszámolható korrekciós tétel megszűnne. Ilyen többek között a céltartalékképzés és -felhasználás, az értékcsökkenési leírás korrekciója, a kapcsolt vállalkozástól kapott vagy annak adott kamat alapján történő módosítás, illetve a kapott jogdíj felének levonása az adó alapjából. Miközben a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára nőne, megszűnne a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, a követelések értékvesztése miatti korrekció, valamint az adomány miatti kedvezmény. Ráadásul az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok követnék a társaságiadó-szabályozás változását.

Ahogy már korábban tudni lehetett, valóban két millió forintra nő a tizennyolc százalékos szja-kulcs sávhatára, ez havi négyezer-ötszáz forinttal növelné a nettó keresetet. Igaz, csak havi száznegyvenezer forintos bruttó jövedelem felett. A havi bérköltség ugyanekkora havi bruttó jövedelem mellett hatezer-kilencszáz forinttal lenne alacsonyabb jövőre annak hatására, hogy a harminckét százalékos járulékteher április 1-jétől huszonhét százalékra módosul. A minimálbér kétszerese feletti jövedelemrész esetében azonban maradna a jelenlegi mérték. A módosítások közé tartozik még, hogy az üzemanyagokat kivéve a jövedéki adó mértéke tíz százalékkal nőne, és megváltozna a helyi iparűzési adó szabályozása is. Az adó alapjából le lehetne vonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, ezzel párhuzamosan azonban megszűnne a jogdíjbevételek levonhatósága.

Forrás: vg.hu