Pályázat családi vállalkozásoknak

A hazai vállalkozói kultúra fejlesztéséről és a hátrányos helyzetű kisvállalkozások versenyképességének növeléséről szólni divatos téma. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány működéséről és a családi vállalkozások számára kiírt esettanulmány pályázatról Horváth Anna ügyvezetővel beszélgettünk.

Vállalkozói Negyed: Mit tudunk ma a hazai családi vállalkozásokról?

Horváth Anna: Viszonylag keveset, nem sokan foglakoznak velük manapság. Átfogó kutatás valamikor a kilencvenes évek közepén készült utoljára, az is a mi alapítványunk közreműködésével. Az igazsághoz tartozik, hogy közhasznú nonprofit szervezetként mi is csak akkor tudunk kutatni, ha sikerül rá forrást szereznünk. Becsléseink szerint az itthoni mikro- és kisvállalkozások körülbelül háromnegyede családi vállalkozás. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az ilyen cégek kiemelt kormányzati figyelemre számíthatnak, állami programokban vehetnek részt, mert ott már felismerték, hogy a kisvállalkozások hosszabb távon gondolkodnak, nagy a jelentőségük a helyi foglalkoztatásban is. Egy családi vállalkozás nyilván nem megy keletebbre az olcsóbb munkaerő kedvéért. Jelentőségük a helyi gazdaság élénkítésében nagy, jelenlétük mégsem téma, sem Kelet-Európában, sem Magyarországon. Az állami vállalkozásfejlesztési intézményrendszer nem is nagyon beszél ilyen kategóriáról.

Vállalkozói Negyed: Kényszervállalkozásokról, vagy valamilyen fejlődési stratégiára alapított cégekről beszélünk?

Horváth Anna: Is-is. Kényszerből indult vállalkozás is sikeres lehet, ha szakszerű segítséget kap, ám hiányos ismeretekkel egy jó ötletre alapított vállalkozás is elvérezhet.

Családok mehetnek rá arra, hogy egész életük a cégről szól

A családi jellegből sok előny, de veszély is következik. Előny, hogy az együttműködő családtagok bíznak egymásban, megosztják egymás között a munkát vagy az anyagi forrásokat, és gyakrabban gondolkoznak hosszabb távra. Ugyanakkor az emberi tényező veszélyt is jelent, hiszen családok mehetnek rá arra, hogy egész életük csak a vállalkozásról szól. Bizonyos ponton túl az is a növekedés gátja lehet, ha nem bíznak meg külső emberben, nem vesznek fel alkalmazottat, szakértőt.

Vállalkozói Negyed: Legutóbbi kutatásuk sok családi céget is kikérdezett. Milyen jövőképük van?

Horváth Anna: Aki túléli az első három-négy évet, hosszú távon kezd gondolkodni, nem csak napi megélhetését tartja szem előtt. Egyébként nagyjából most kerül sor generációváltásra a rendszerváltás környékén induló vállalkozások esetében. Persze léteznek több évtizede működő vállalkozások, de a többségük csak most fordul a második generációba.

Vállalkozói Negyed: Mit vizsgál a családi vállalkozásokat célzó pályázatuk?

Horváth Anna: Első családivállalkozás-konferenciánk tizedik évfordulójára írtuk ki a pályázatot. Akkoriban ez még teljesen úttörő gondolat volt, itthon addig senki nem foglalkozott ilyesmivel. Kíváncsiak voltunk, mi lett azokkal, akik 1997-ben családi vállalkozóként jöttek el a konferenciára. Felkértük őket, írják meg, mi történt velük, végül a kezdeményezésből országos pályázat lett. Úgy gondoltuk, hogy a nyertesek tevékenységének bemutatásával követhető példákat vázolhatunk fel. Idén még több érdeklődőre és pályázatra számítunk, ezért két héttel meghosszabbítottuk a leadási határidőt. Aki szívesen bemutatná vállalkozását a pályázat keretein belül, augusztus 31-ig még megteheti.

Vállalkozói Negyed: Mi a pályázat célja?

Horváth Anna: Pályázatunk kiírásakor is tudtuk, hogy a családi vállalkozások hajlandóak együttműködni, hiszen gondjaik is hasonlók. Persze egy ilyen kezdeményezésben való részvétel reklámnak sem rossz, de a fő cél, hogy a hasonló problémákkal küzdők megismerjék egymást és tapasztalatot cseréljenek. Sokuknak probléma, hogy a vállalkozást átvevő családtag nem tudja magát előbb más cégeknél kipróbálni, ezért csereprogramok szerveződnek családi vállalkozások között. Többek között célunk, hogy a SEED Alapítvány vonzáskörzetében is kialakuljanak ilyen hálózatok.

„A mikro-vállalkozások eleve hátrányos helyzetűek ”

Tavalyi első helyezettünk egy lakókocsi kölcsönzéssel és -felújítással foglalkozó családi vállalkozás volt. Sajnos az anya hirtelen elhunyt és lányuknak kellett beszállnia a cégbe. Ő saját szempontjából írta meg, hogyan élte meg mindezt. A pályázati kiírás jó sajtóvisszhangja miatt az első három nyertes komolyabb ismertségre tett szert.

Vállalkozói Negyed: Hogyan használják fel a kutatás eredményeit?

Horváth Anna: Egyrészt célcsoportunk jobb megismerésére, hogy testre szabottabb módon szolgáltathassunk. Kutatási eredményeink alapján próbálunk javaslatokat is tenni, szakértő munkát végezni a kormányzat számára is. A családi vállalkozások melletti, másik kiemelt célcsoportunk a női vállalkozásoké. Jelenleg is dolgozunk egy átfogó, szakértői anyagon, idei kutatásunk, valamint saját tréneri és tanácsadói tapasztalataink alapján. Képzési anyagunk pedig vállalkozássegítő szakemberekkel ismerteti meg a női vállalkozás speciális aspektusait.


Vállalkozói Negyed: Hogyan tudják közvetlenül segíteni a vállalkozásokat?

Horváth Anna: Folyamatosan tartunk képzéseket és tanácsadást. A "túlélési arányt" szerintünk nagyon megnöveli, ha egy mikro- és családi vállalkozás megalapozott vállalkozói ismeretek birtokában indul el. Fő profilunk vállalkozói tréningek szervezése mellett a személyes tanácsadás. Egyéni konzultációra is kérhető nálunk időpont, például vállalkozásindítással kapcsolatban. Marketing, pénzügyi vagy menedzsmentkérdések mellett finanszírozási források megválasztásában is tudunk tanácsot adni. Tréningeinket saját finanszírozásban, önköltségi áron hirdetjük meg, programjaink nagy része ráadásul valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek számára szól, mivel arra tudunk forrást szerezni. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy aki mikro-vállalkozóként indul, eleve hátrányos helyzetű.