Beszántják a léalmát a termelők

Száz hektáros termőterület, négyezer tonna termés, ötven-hetvenmillió forint ráfizetés - így néz ki egy hajdúhadházi mezőgazdasági kft. idei almatermesztési mérlege. Hajdúhadházon kétszer verte el az almát a jég.

"Nem is olyan régen még úgy tűnt, hogy az idei termés nyolcvan százaléka étkezési, húsz százaléka pedig ipari minőség lesz, aztán jött a kétszeri jégverés, és ma ott tartunk, hogy gyakorlatilag nem maradt ép gyümölcs a fán. Csak emiatt mintegy ötven-hetvenmillió forint a veszteség, ami Hajdúhadházon negyvenöt-ötven családot érint közvetlenül" - panaszolja Márföldi Mihály, a Bocskai Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője.

Nem kell a tíz forint, inkább beszántják almát

A szakember szerint tíz forintért (állítólag ennyit akarnak adni a léalma kilójáért a feldolgozók) inkább be kell szántani az egészet a földbe. Ha az üzemek nem fizetnek legalább húsz forintot, akkor alapanyag nélkül maradnak, mégpedig hosszú távon, hiszen sokan ki fogják vágni az ültetvényeiket.

A száz hektáros almaültetvény felét részes művelésben családok gondozzák, akiknek így elemi érdeke a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű termés előállítása.

"Ezek a családok a telepítéstől kezdve érdekeltek a közös sikerben, és bár a biztosítás alapján a jégkár idén megtérül, a minőségromlásból adódó ráfizetést kénytelenek elszenvedni. A gazdaság minden évben úgy számol el velük, hogy a ráfordítási költségeket levonjuk, és ami az árbevételből marad, az övék lesz. Csakhogy nem marad; mint ahogy a fagy miatt sajnos már tavaly sem maradt" - részletezte Márföldi.

Egy intenzív almaültetvény árbevétele (normális időjárás viszonyok mellett) hektáronként mintegy kétmillió forint. Ebből idén egymillió ugyan megtérül a biztosítás révén, a másik egymilliónak viszont búcsút inthetnek az érintett családok - fűzte hozzá.