Biofinomító a Balatonon

A balatonfűzfői Nitrokémia Zrt. biofinomítót, korszerű biotechnológiai ipart honosítana meg a város belterületi ipari zónájában, mintegy százezer négyzetméter nagyságú területen. A biofinomító mellé biogáz üzem is épülne, a projekt kétszázötven főnek ad majd munkát.

Bakonyi Árpád, a cég vezérigazgatója kiemelte, a projekt célja, hogy a létesítendő biofinomítóban hazai mezőgazdasági termékekből (elsősorban nem élelmiszer minőségű búzából) biotechnológiai eljárással előállított tejsavból, környezetbarát műanyag alapanyagot (politejsav) ill. oldószerként használható laktát-észtereket állítsanak elő, a gyártási melléktermékek teljes körű hasznosításával.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a tervezett biofinomító évente százezer tonna búzát dolgozna fel, mellé egy hőerőmű valamint egy biogázüzem is épülne. Ezek rendszere zártkörű, tehát kezeletlen hulladék nem kerül a környezetbe - mondta Vígh András, a megvalósíthatósági tanulmány készítője.

A tanulmány szerint a létesítés költsége 39,76 milliárd forint, a tervezett éves árbevétel 23,5 milliárd forint, a megtérülése 8,3 év. Az előállított alapanyag, politejsav mennyisége húszezer tonna lenne évente. A biofinomító a tervek szerint 250 főnek közvetlen, ezer főnek pedig közvetett módon (főként beszállítók) biztosítana munkát. A vezérigazgató arról is tájékoztatást adott, hogy befejeződött a balatonfűzfői vegyipari központ első telephelyének rekultivációja, ennek köszönhetően több tíz hektár infrastruktúrával ellátott terület áll rendelkezésre a biofinomító létesítéséhez.

"A Balaton környéke ne csak a turizmusra alapozzon"

A veszprémi Pannon Egyetem régóta elkötelezett a környezettechnológia, környezetvédelem valamint a vegyipar iránt, ezért is támogatja a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt. új projektelképzelését, amely a megújuló energiabázis megteremtésére helyezi a hangsúlyt, és amely új fejlesztési pályára állíthatja a vegyipart - fogalmazott a Pannon Egyetem rektora.

Dr. Rédey Ákos elmondta: az egyetem és a Nitrokémia együttműködése a korábbi években is sok eredményt hozott, így a mostani projekt megvalósításában is kölcsönösen számíthatnak majd egymásra a felek. A felsőoktatási intézmény nemcsak mint tudásközpont vesz részt a projektben, hanem a vegyipari cég számít az egyetem jól képzett diplomásainak munkájára is.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint, hiába voltak tervek hasonló biofinomítók létesítésére, végül egy sem épült meg. Európában gázolajból hiány, benzinből pedig felesleg mutatkozik, talán ezért is részesítik előnyben egyre inkább a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termékeket, mint pl. a repcét.

Az FVM államtitkára szerint, bár az utóbbi időben komoly fejlesztések történtek az alapanyag termelésben, a problémát a rossz logisztikai helyzet okozza. Emellett a mezőgazdasági szektorban komoly figyelmet kell fordítani az élelmiszer-előállítás valamint az öntözés intenzívebb fejlesztésére.

Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint, fontos lenne, hogy a Balaton környéke ne csak a turizmusra alapozzon, hanem létrejöhessen egy olyan iparág, amely a mezőgazdasággal együttműködve multiplikátor hatást ér el, és új iparágak betelepedését vonzza majd a térségbe, újabb és újabb munkahelyeket teremtve.

Az elnök elmondta: a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre 2008-ig bezárólag ipari parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére pályázati úton.

Az első körben a két nyertes projekt, a székesfehérvári Maros Kft. hetvenkilenc millió forint összegű, Komárom Város Önkormányzata pedig több mint 277 millió forint összegű vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el. Pál Béla arról is tájékoztatást adott, hogy a következő években is lehet majd pályázni barnamezős beruházások fejlesztésére több milliárd forint értékben, de az ágazati operatív programok is segítik vissza nem térítendő támogatással a fejlesztéseket ipari parkokban.

Forrás: MTI