Palotanegyed: lehetőségek és kérdőjelek

Budapest-szerte komoly gondot jelentenek a kiadatlan üzlethelyiségek. Az önkormányzatoknak sem az épületek megóvására, sem fejlesztésükre nincs pénzük, emiatt sok, frekventált helyen álló, impozáns épület omladozik. A probléma megoldását célozza a Józsefvárosi Ifjúsági Vállalkozói Program.

Eredmények és buktatók: az Ifjúsági Vállalkozói Program

2007 novemberében a kerületi képviselőtestület egyhangúlag fogadta el a Józsefvárosi Ifjúsági Vállalkozói Programot. Idén márciusra készült el a konkrét pályázati felhívás, célja a fiatal vállalkozók támogatása az üzletek társasházi közös költségen való határozott időre szóló, öt éves bérbeadásával. A tervet Zentai Oszkár, a Józsefvárosi Önkormányzat ifjúsági és sporttanácsnoka terjesztette be, az Európa Belvárosa Budapest program részeként. A terv az ötödik kerület-Belvárost kulturális és gazdasági város-rehabilitációval egybekötve egészen a Nagykörútig terjesztené ki, megtoldva a Rákóczi út - Múzeum körút - Baross utca - József körút által határolt Palotanegyeddel is.

Az önkormányzat célja a vállalkozni képes fiatalok megszólítása, másrészt az évek óta üresen álló önkormányzati helyiségek megmentése, az önkormányzati kiadások csökkentése. Az üzlethelységek után az önkormányzatnak kell közös költséget fizetnie. A mostani programba négy üzlethelyiség került be. A pályázat három esetben volt eredményes, egy helyiség pályázási határidejét pedig meghosszabbította az önkormányzat. Az ingatlanok listáját az épületek ismertsége, történelmi jelentősége, jó közbiztonságuk alapján állították össze. A pályázatba végül bekerülő négy helyiséget a városfejlesztési tanácsnokkal egyeztetve jelölték ki.

A nyílt, egyfordulós kiírás a fiatal vállalkozóknak kedvezett. Előnyben részesültek a józsefvárosi lakhelyű, vagy legalábbis józsefvárosi telephelyű, harmincöt évesnél fiatalabb, egyéni vállalkozó cégtulajdonosok, ügyvezetők, ha vállalták, hogy cégprofiljuk, üzleti tervük illeszkedni fog a tervezett egyetemi városrész kulturális-gazdasági keretei közé - tudtuk meg Zentaitól.


Éva Mihály Amichay városgazdász szerint az üzlethelyiségeket és a raktárakat az önkormányzatnak nem kellett volna megtartania, ha a lakásokat is eladták a lakóknak. Szerinte az önkormányzatok sosem voltak jó tulajdonosok: az államosított ingatlanok többségét katasztrofálisan elhanyagolták. Éva Mihály Amichay szerint a jövendő bérlőkre hárítják a tulajdonos kötelezettségét: a felújítást, a karbantartást. A városgazdász szerint az ingatlanokat inkább el kellene adni. Sok esetben a lakóépület közössége is megvenné az üzlethelyiségeket, olyan bérlőnek adva ki, aki velük egyeztetve működtetné azt. A városgazdász korrekt eljárásnak tartaná, ha az önkormányzat nem a saját, üres zsebeinek feltöltésére használná ezeket az ingatlanokat, hanem méltányos áron eladná a lakóközösségnek. Így a lakóközösség olyan bankkölcsönt vehetne fel, melynek törlesztése fedezhető lenne az üzletek bérleti díjából, így nem lennének üres üzletek.

Éva Mihály Amichay nem érti, miért részesíti előnyben a fiatalabbakat a Józsefvárosi Ifjúsági Vállalkozói Program. Ő a pályázati anyagot átnézve semmilyen, a fiatalok számára kecsegtető mozzanatot nem talált. Ezek a helyiségek nem üzletek, hanem lerobbant raktárak és pincék voltak, a bérleti díj pedig szerinte borsos. Persze nem lehetetlen, hogy egy fiatal vállalkozó a legrémesebb helyből is tud valami jó dolgot létrehozni - tette hozzá, utalva a Tűzraktár és a KÉK példájára.

A megoldás az lenne, ha a reménytelenül kihasználatlan üzleteket használatra, nem pedig bérlésre pályáztatnák. Egy-két éves használatba adni, olyan, ötletét megvalósítani akaró vállalkozó számára, aki hajlandó lenne saját munkáját, pénzét befektetni. Az "ötletgazdát" pedig tisztességes szerződéssel kell védeni, nehogy a rendbehozott ingatlant valaki másnak adhassa el az önkormányzat. Ha a vállalkozó képes saját munkájával működésbe hozni egy helyet, akkor legyen joga megvenni az ingatlant, mégpedig a kezdeti állapotnak megfelelő piaci értéken. Ez tisztességes üzlet lenne mind az önkormányzat, mind a pályázó, mind a környéken lakók szempontjából. Ehhez az kellene, hogy az önkormányzat megértse, mi a Palotanegyed lakóinak érdeke, ne csak pénzt akarjon a pincékből - mondja Éva Mihály Amichay.

Domján Manó és Baglyas György, a Beyond Budapest Sightseeing ötletgazdái és túravezetői. Ők a Palotanegyedbe és Józsefváros külsőbb részeibe egyaránt szerveznek sétákat, ismerik a kerület problémáit és lehetőségeit. Szerintük a program segítségével a kerület önfenntartóvá válhat. A kihasználatlan, lerobbant helyiségek nemcsak rontják az utcaképet, de plusz kiadásokat is jelentenek az önkormányzatnak. Az üzletek kiadása bevétel a kerületnek, és új munkahelyek is létrejönnek. Ez pedig egészséges gazdasági körforgáshoz vezet, ami nélkül a valós rehabilitáció nem valósulhat meg. A vállalkozások termelik a helyi bevételeket, alakítják a kerület arculatát, így élni kezd a terület: gazdasági és társadalmi hasznot termel. A pályázat nyertesei lehetőséget kapnak elképzeléseik megvalósítására, felelősséget vállalva környezetükért. A kiadott önkormányzati helyiségek pedig nem kiadást, hanem bevételt termelnek, így kitermelhető a jövő beruházásainak egy része is. Probléma, hogy a program megvalósulására 2005 óta várnak a helyi vállalkozók és befektetők - tette hozzá Baglyas. Háromévnyi előkészítés pedig nehezen egyeztethető össze az egyhetes pályázati határidővel… A Palotanegyed.hu civil lokálpatrióta blog is lelkesen várta a programot, végül mégis kissé csalódottan fogadták. (Innen letölthető a program előterjesztése is.) A pályázat kommunikációja tehát nem volt körültekintő. A Kisfalu Józsefvárosi Vagyongazdálkodó Kft. honlapján (kisfalu.hu) és a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján kívül (jozsefvaros.hu) nem igazán volt más utalás a kezdeményezés létére. Ráadásul a Kisfalunál néhány nappal a leadás előtt még nem is tudtak a pályázatról - mesélte Baglyas.

A tervezet szerint az új üzletek augusztus végén - szeptember elején nyitnak. Az önkormányzat erre az alkalomra sajtóanyagot készít a felújítási munkákról, nyertes pályázókról. A programnak csupán kezdőlépése volt az első pályázati kiírás, hiszen az önkormányzat is tapasztalja, hogy a jelenleginél több bérbeadott üzletre lenne igény - hangsúlyozta Zentai Oszkár. A képviselő a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályán keresztül egy regisztrációt tervez, amellyel átfogó képet kaphatnak a potenciális érdeklődőkről. Emellett Józsefváros egyéb területein is terveznek hasonló pályázatokat.

A kedvezményes bérbeadáson kívül más szelete is van az Ifjúsági Vállalkozói Programnak. Folyamatban van az inkubátorház felállítása és üzemeltetése, valamint egyéb, ifjúsági vállalkozókat segítő elképzelések is léteznek, melyekről bővebben a jövőben tájékoztatják a nyilvánosságot.