Uniós kisvállalkozói törvény

Az európai uniós lehetőségek és szabályok ismertetésének és kihasználásának, illetve az adminisztratív terhek csökkentésének fontosságára helyezte a hangsúlyt az a kis- és középvállalatokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetés, amelyre a belga fővárosban került sor.

A klub célja a Brüsszelben működő gazdasági érdekképviseletek és az uniós intézmények gazdasági területtel foglalkozó munkatársai, valamint a régióban sikeres üzletemberek közti kapcsolatrendszer kialakítása. A mostani találkozó témája a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) támogatása volt. A résztvevők magas rangú magyar EU-illetékesek, európai parlamenti képviselők, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető képviselői voltak.

A kerekasztal-beszélgetés középpontjában a készülő európai uniós kisvállalkozói törvény (Small Business Act) állt. Kovács László vám- és adóügyi biztos egyebek között arról beszélt, hogy a kis- és középvállalatok számára a nemzetközi működés komoly nehézségekbe ütközik, egyebek között a kevés tapasztalat és a szabályok gyengébb ismerete miatt.

Kovács szerint az adópolitikát ösztönző eszközként kell felfogni. Terták Elemér, az Európai Bizottság egyik belső piaci igazgatója hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozásokról készülő uniós jogszabály kedvező keretet teremt a szektor valamennyi vállalkozása számára. Az EU-nak számtalan programja van, amelyek révén a kisvállalkozások pénzhez, üzleti lehetőséghez juthatnak - emlékeztetett.



Herczog Edit (MSZP) EP-képviselő, az EP kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó frakcióközi munkacsoportvezetője szerint az idei az úgynevezett e-befogadás éve az unióban. Ennek egyik központi eleme a kis- és középvállalkozások mostaninál jobb összekapcsolása. 

Herczog szerint hazánk nem használja ki kellőképpen az uniós belső piac előnyeit. Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő a kisvállalkozók speciális gondjairól beszélt, és arra is rámutatott, hogy miközben az uniós források és az említett uniós jogszabály is segíteni tud a szektornak, "a legfőbb segítség, ha az állam jó gazdaként, a foglalkoztatást is növelve ezeket a vállalkozásokat védi, támogatja, bátorítja".

Parragh László, az MKIK elnöke számokkal igazolta, hogy a magyar vállalkozások adminisztratív terhei az unióban a legmagasabbak közé tartoznak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jóval kisebbek a kkv-cégek méretei, mint az EU többi országában, és a vállalkozások nálunk kevéssé mozgékonyak.