Hatalmas a céghalálozási arány

Idén akár huszonháromezer cég is megszűnhet. Hullásuknak több oka is van, melyek közt élenjár a szándékos nemfizetés, a cégvagyon kimentése. A káros jelenségek következménye egyre messzebb gyűrűző körbetartozás.

"Továbbra is úgy véljük, idén akár a cégek négy százaléka is megszűnhet, azaz minden huszonötödik, év elején még működő vállalkozás év végére eltűnik. Igaz, hogy a megszűnő mintegy 22-23 ezer társaság helyére várhatóan 35 ezer lép, így még nő is a vállalkozások száma" - véli Mikael C. Szabo, a Coface magyarországi országigazgatója. A céghalálozások oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos nemfizetés. Csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valós tevékenységbefejezésnek. 

Egy új cég alapításának hátterében gyakran nem új vállalkozás létrehozása és beruházás áll, hanem az, hogy a megszűnő cég két másikra bomlik, és az egyikben a tulajdonos viszi tovább a vállalkozás üzleti folyamatait. C. Szabo szerint idetartozik az a probléma, hogy a hazai bíróságok - szemben a

A nemfizetés A Coface elemzése szerint 2007-ben Magyarországon az összes kiállított számla 2,9 százalékát nem egyenlítik ki. A leírási veszteség így nálunk a legmagasabb az EU25-ben. Egy számla átlagos kiegyenlítése mára elérte a 100 napot, tehát túl van a kockázatkezelési szempontból még tűrhetőnek nevezhető 90 napos határidőn.

nyugati mintával - nem a gazdasági ügyletek valós tartalmát, hanem azok formai megjelenését vizsgálják. Így, ha Magyarországon egy vállalkozó ugyanazon a telephelyen, ugyanazzal az ügyfélkörrel új céget indít és kijelenti, hogy az előző, fizetésképtelen társaságnak az új nem jogutódja, megszabadul adósságaitól. A cégmegszüntetések egyik fő célja ez. A második társaságot a vállalkozók jellemzően az előzőből származó vagyon kimentésére használják fel.

Így a sok megszűnés nem hoz igazi tisztulást a gazdaságba, az úgynevezett csődmutatókat sem lehet komolyan venni. A bedőlt cégek ki nem fizetett számlái pedig más vállalkozásoknál okoznak fizetési problémákat, ami - végiggyűrűzve a gazdaságon - tovább erősíti a körbetartozást. Mindez amiatt alakulhatott ki, hogy roppant hiányos a jogalkotás e probléma kezelésének terén, a kormányok két évtizede nem tartják szükségesnek a rosszhiszemű cégvezetők valós megbüntetését - véli Mikael C. Szabo.

Mint mondja, a 2006. július 1-jén hatályba lépett, úgynevezett "wrong full trading" azaz rosszhiszemű gazdálkodás ellen hozott jogszabály-módosítások kapcsán még egyetlen gazdasági vállalkozás tisztviselőjét sem ítélték el, ez is jól mutatja a jogszabály és a bíróságok hatástalanságát.

Forrás: VG