Kiaknázatlan szlovén lehetőségek

Az uniós tagállamok vállalkozóival kialakított gazdasági kapcsolatok létrejöttében nagy szerepük van a kamaráknak - mondta Kovács Vince, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A kamarák résztvesznek a gazdasági folyamatokban és aktív szerepet vállalnak a vállalkozások kapcsolatainak kiépítésben. Az gazdasági együttműködések - függetlenül a schengeni csatlakozástól is - létrejönnének, de a határok szimbolikussá válása újabb lehetőségeket biztosít.

"Három évvel ezelőtt, az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó tízek közül az első három között foglaltunk helyet, most az utolsó három között vagyunk. A követendő ír példa helyett a görög példát másoltuk le" - jelentette ki Kovács.

A kamarai vezető szerint a kamara folyamatosan felhívja a figyelmet azokra a gazdasági, környezeti tényezőkre, amelyek jobbá tehetik helyzetünket, de a jelenlegi döntéshozók erre nem fordítanak nagy figyelmet.

Huszár János, a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövete elmondta, hogy a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatok kiépültek ugyan, de a lehetőségeket még nem tudják kihasználni a magyar cégek.

"Megváltozott a világ, új helyzet alakult ki Európában és a térségben is, ugyanakkor gondolkodásunk a régi vágányon halad. Egymás jobb megismerésére, a határ menti települések együttgondolkodására van szükség, csak így valósulhat meg a közös ipari-, kereskedelmi- és infrastruktúrafejlesztés" - tette hozzá Huszár János.

A GKM adatai szerint a 2006-ban a magyar kivitel bővült az előző évekhez képest, az áruexport várhatóan tartósan jellemző marad. A kivitel döntő részét a feldolgozott termékek és a gépek teszik ki. A kedvező szlovéniai konjunktúrát kihasználva elektromos ipari gépekből mintegy 13 millió euróval adtunk el többet, mint az előző évben. 

A hazai kivitelben továbbra is megtalálhatóak a hagyományos exportcikkek (gabona, hús, energiahordozók), ugyanakkor egyre nagyobb részét adják a multinacionális nagyvállalatok szállításai (gépkocsi, elektromos ipari és elektronikai termékek). Importunkban több mint négyszeresére nőtt az élelmiszerek, csaknem megkétszereződött a közúti járművek értéke és jelentősen nőtt a bútorok, a gyógyszerek, a műanyagok és az alumínium termékek forgalma is. A magyar cégek tehát jelen vannak a szlovén piacon, a szakértők szerint azonban még vannak kiaknázatlan területek. 

MTI/Vnegyed