Magyarország romló versenyképességének, a lassuló növekedésnek és politikai párbeszéd elmaradásának okait és következményeit elemezték pénteken a "Vállalkozók napján" rendezett fórum résztvevői.
2008 a versenyképesség javításáról fog szólni, mondta Lucz Zoltánné a Jövedelemadók Főosztályának vezetője. Az üzleti helyzet javítása fontos, ezt fokozatosan próbálják elérni, ám köti kezüket a konvergenciaprogram. Az újonnan induló vállalkozások eddigi első ötmillió forint bevétele utáni tízszázalékos adókulcs kizárólag a VOSZ "akaratosságának" köszönhető. Jövőre az összeget ötvenmillióra változtatják, ezt a pénzt kizárólag beruházásokra és fejlesztésekre lehet majd használni.
Magyarország nyitottságából fakadó versenyhelyzetére, a kínai áruk és szolgáltatások kiszorító hatására hívta fel a figyelmet Kádár Béla. Az akadémikus figyelmeztetett: a fejlett országok áruforgalmának és szolgáltatásainak felét felső- és középfokú képzettségű dolgozók állítják elő, azaz a növekedés is tudásintenzív. A magyar oktatási rendszer nem tudja felvenni ezt a tempót. Elmondta azt is, hogy a vállalkozói szféra célja olyan társadalmi nyomás elérése, ami kikényszeríti a hosszú távú jövőkép elfogadását.
Noha a magyar munkaerő foglalkoztatása is gondot jelent, de ennél is nagyobb gond a foglalkoztathatóság, azaz a képzettség hiánya - fogalmazott Kádár Béla. Elmondta azt is, hogy míg a múlt században hazánk oktatási és egészségügyi rendszere példaértékű volt , mára ezek a területek is balkanziálódtak. Az akadémikus, aki egyben a monetáris tanácsnak is tagja, a 2006-ban elkezdetett konszolidációs program hosszabb távú kifutását jósolja, megjegyezve, hogy az eredmények sem jönnek azonnal.
Magyarország legnagyobb kockázata, hogy "bajaink felzárkózási válsággá érnek össze" - mondta Matolcsy György. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója úgy vélte, hogy a multinacionális társaságok és a kis- és középvállalati szektor közötti hidak nem működnek jól, ezért alakult ki a magyar gazdaság duális szerkezete.
Az adórendszer megérett a radikális változtatásra, a munkát terhelő adók és a tb-járulék csökkentése mellett a forgalmi típusú adók növelése képzelhető el - tette hozzá. Az országnak 2025-ig érvényes jövőképre van szüksége, - jelezte a volt gazdasági miniszter.
Sárközy Tamás professzorszerint, ha 1987-ben húsz évre szóló programot készítünk, aligha szerepelt volna benne NATO és az uniós tagság. A magángazdaság nem lép be automatikusan arra a terepre, ahonnan az állam kivonul, a gazdasági növekedés sem gyorsul be magától - mondta Lengyel László. A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint befektetői szempontból Magyarország elvesztette vonzerejét, ami "valódi csapás". Túl nagy volt az EU-s pénzekbe vetett hit, ami mára el is múlt. Ezeket a pénzeket olyasmikre fordították, amik most sorra megbuknak. Lengyel László elmondta, hogy eredmények csak hosszútávon várhatók, ugyanúgy, mint a reformok területén, gondolván itt az oktatási és egészségügyi reformra. Lits József, a VOSZ soros elnöke, a fórumot házigazdája összegzésként így szólt, bárki is legyen kormányon, tudnia kell átgondolni és belátni a hibáit.