Csoda: csökkenő céges kinnlévőségek

Kedvező fordulat állt be 2005-ről 2006-ban a kis és közepes méretű vállalkozások kintlévőségének alakulásában. A követelések árbevételhez viszonyított aránya tavaly az egy évvel korábbi 84 százalékról 42 százalékra csökkent.

Tavaly nagymértékben javult, mintegy felére csökkent a kkv-k kintlévőségeinek árbevételhez viszonyított aránya - derül ki a cégadat szolgáltatással foglalkozó Opten Kft. legfrissebb elemzéséből. (A társas vállalkozások májusban leadott mérlegeit rendszerint őszre dolgozza föl az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, így az adatok érdemi vizsgálata késő ősszel vagy télen kezdődhet meg.) "A kedvező fordulatot egyértelműen nem a gazdaság állapotának javulása, hanem a 2005-ös kiugróan rossz arány kisimulása okozta" - jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

Míg 2004-ben a kkv-k követelésállománya az év végén leadott mérlegek tanúsága szerint még csak az árbevétel 35 százalékát tette ki, addig 2005-ben ez az arány 84 százalékra ugrott.

A kintlévőségek arányának rendkívül gyors megugrása mögött a magyar gazdaságban akkor meghonosodó új gyakorlat, a fizetési határidők nagymértékű kitolása állt - állapította meg a követelés-nyilvántartással is foglakozó Opten vizsgálata.

"2004-ig ágazattól függően nyolc, illetve 30-60 napos fizetési határidők voltak tipikusak, ekkoriban 15-20 százalékos követeléshányadot lehetett átlagosan nem lejárt követelésnek tekinteni - véli Csorbai.

Szerinte ennyire volt tehető a teljes magyar gazdaság összesített adataira vetített, év végén megugró forgalomból és más megrendelésekből a következő évre áthúzódó kifizetések természetes mértéke.

"Az e fölötti rész mögött azonban már akkor is a késedelmes teljesítés, vagy soha ki nem fizetett számlák húzódtak meg" - véli az igazgatónő. Két évvel ezelőtt nagyot fordult a világ. A nagy bevásárlóközpontokat képviselő felvásárlási láncok egymás után nyomták le a beszállítók torkán a 90-120-210 napos, vagy akár még ezt is meghaladó teljesítési határidőket.

Eszerint az év végén reálisnak számító, nem lejárt kintlévőség aránya 30-35 százalékra nőtt, a késedelmes teljesítés és a nem fizetés számlájára írható kintlévőség pedig ennél is nagyobb arányban nőtt. "A fizetési határidők kitolása a beszállítók körében rendkívüli finanszírozási nehézségeket okozott, ami végiggyűrűzött az egész kkv-szektoron" - ad magyarázatot a negatív jelenségre Csorbai. Véleményét alátámasztja, hogy az Opten negyedévente kiadott csőd-, felszámolási és végelszámolási összesítő adatsora szerint 2006-tól negyedévről negyedévre rekordokat döntött a vállalkozások ellen indított felszámolási eljárások száma.

A szakértő a Vállalkozói Negyed kérdésére elmondta, hogy a cégek egyre tudatosabban használják a céginformációs rendszereket partnerük ellenőrzéséhez, így egyre kevésbé vágnak bele a gyanús üzletekbe. "Továbbra is javuló tendenciában bizakodunk" - mondta Csorbai, aki hozzátette, hogy a kintlévőségi hányad 2006-os visszaesése mögött az állhat, hogy a kkv-szektor ledolgozta hátrányát, és a hosszú fizetési határidők mára kezelhetővé váltak.

"Ennek magyarázata lehet az alkalmazkodási kényszer, de ha optimisták vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a cégeket azóta olyan finanszírozási eszközökkel segítette meg az állam, a bankszektor, valamint a céginformációs cégek mint a Széchenyi kártya, faktoring konstrukciók, vagy a cégelemzések (javasolt kereskedelmi hitelmaximummal, csődeséllyel), amelyek alkalmasak a kkv-k likviditásnak menedzselésére" - mondja az Opten igazgatóhelyettese.