Lehetetlen pályázatok

A pályázatokra készülő, pályázatokat megnyerő vállalkozások sorozatosan ütköztek olyan falakba, amilyenek ellehetetlenítették még a napi munkájukat is: hovatovább csak a leglikvidebb cégek engedhették meg maguknak azt, hogy közpénzeket is igénybe vegyenek tevékenységükhöz.

Szerencsétlen, hogy éppen azok a cégek számíthatnak legjobb eséllyel megpályázható források - támogatások - elnyerésére, melyek számára nem probléma a fedezet biztosítása és ellennének a 20-30 százalékos "állami" rész nélkül is. 

A pályázat kiírója éves szinten 4-7 százalékos árbevétel-növekedést követel meg. Főleg azt ellenőrzik majd, hogy a többlet a beruházás hatására jött-e létre. A projekt végén úgy kapjuk meg az elnyert támogatást, hogy az a megvalósítást követő fenntartási időszak három éve után visszavehető, ha az átlagos árbevétel nem növekszik az előírt százalék szerint. "E követelmények - papíron - nem jelentenek nehézséget. De sem a piaci változásokat, sem a gazdasági környezetet - benne az adópolitikát - nem lehet ennyire hosszú időszakra biztonsággal megtervezni. Ezért nem is pályáztunk" -mondta egy Pest megyei vállalkozás szkeptikus vezetője.

Mérsékelni - könyörtelenül

Megjelentek bizonyos könnyítések. A B2-es nyomtatvány kitöltői folyamodhatnak a biztosíték mérsékléséért a pályáztató hatósághoz - magyarázta a pénzügyi tanácsadó kft. jogász ügyvezetője. De azt is hozzátette, hogy ezzel pillanatnyilag azoknak a cégeknek kínálnak amúgy valóban hasznos segítséget, amelyek már egyről a kettőre jutottak, pályáztak, nyertek - benne vannak a pikszisben.



A könnyítési lehetőséget kérő, tipizált, előre gyártott, honlapról letölthető "beadványban" egyébiránt az olvasható, idézzük: "Kérjük, hogy a támogatás biztosítékait mérsékelni szíveskedjenek a támogatás összegének 120 százalékról 100 százalékra, egyúttal 100 százalékról 50 százalékra. Amennyiben biztosítékaink mértéke eleve a támogatás összegének 100 százalékában került meghatározásra, vagy már korábban kérelmeztük a 100 százalékra való mérséklést, úgy kérelmünk csupán a 100 százalékos fedezetnek 50 százalékos mértékre való csökkentésére irányul".

Állam - önkritikával?

Kérdés, miért nem elegendőek a cég normál munkáját bemutató adóbevallások, banki elszámolások, könyvelések az ellenőrzést végző tisztviselők számára ahhoz, hogy a támogatást kapó vállalatról megállapítsa: szabályosan dolgozik-e, szabályosan használja-e fel a kapott forrásokat, és szabályosan teljesíti-e vállalásait. Hasonló kérdésekkel mintha találkozott volna maga az állam is, mert az utóbbi kevesebb mint egy év alatt átszabta az intézményrendszerét, mechanikusabbá, gyorsabbá, átláthatóbbá tette a pályáztatás előkészítését, a döntéseket és a vállalkozások szemmel tartását.

Nem szerencsés a pályázatokon már bizonyító, egyről a kettőre jutó vállalkozásokat hibáztatni azért, mert a pályáztatás intézményrendszere nemrégiben még hatvanezer rendezetlen számlát könyvelhetett el. Akadtak cégek, amelyek "menet közben" nem tudtak teljesíteni, ám az esetek jóval több, mint a felénél nem a cégek hibáztak, hanem a hivatali bürokrácia állíttatta le a megítélt, jogos pénzek átutalását.

A kormányzat mintha megfogadta volna a saját környezetéből érkezett további kritikákat is, például a Start Tőkegarancia Zrt.-üzenetét. A pályázni akaró vállalkozások - érveltek -, tartanak az árbevétel-növekedési követelményektől, mert tudják, megannyi olyan piaci esemény következhet be, ami megakadályozhatja a vállalások teljesítését. Olyan feltételeket kell meghirdetni, mégpedig előre, amelyek nem mondanak ellent a gazdasági racionalitásnak, s kiszámítható, tervezhető eredményű projektként valósíthatók meg. Ellenkező esetben nem lesznek vállalkozások, amelyek el mernek indulni a támogatásokért folyó versenyeken.

Piac és Profit