Összecsapás a kisvállalkozásokért

A Budapesti Corvinus Egyetem csütörtöki "Tárcatükör a Közgázon" című rendezvényén Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a vállalkozás-fejlesztés, a turizmus és a leszakadt régiók felzárkóztatásának lehetőségeit vette számba.

Bajnai hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhét év legnagyobb vállalkozás-fejlesztő programja indul el. Kiemelte, hogy a mikrovállalkozásoknak hatmillió forintos értékhatárig kedvező kamatozású, akár ötéves lejáratú hitelt kínálnak. A kis- és középvállalkozások által felvett összegre százmillió forintig az állam akár nyolcvan százalékos hitelgaranciát ad, 2009. január elsejétől pedig alig több mint egy órát vesz majd igénybe a vállalkozásalapítás. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte: úgy számolnak, hogy a mikrohitel-csomag a következő hét évben ötvenezer vállalkozást ér el a háromszázezerből. Programjaik további ötvenezerre lesznek hatással.

Az adórendszer kapcsán elhangzott, hogy az adók magasak, kevesen fizetik be őket, ezért folyamatosan nőnek. Ebből valahogy ki kellene törni. A munkaterhekről át lehetne csoportosítani az adókat a fogyasztást érintőkre. Leszögezte, hogy ez egy zéró összegű játszma. Vitapartnerével, Herényi Károllyal a legtöbb problémára adott válaszban egyetértettek, gyakran csak részletekben tért el a véleményük. A frakcióvezető azt hangsúlyozta, hogy a vállalkozókat versenyképes adórendszerrel lehetne támogatni és kiemelte pártja egykulcsos adóra vonatkozó javaslatát.

Az ellenzéki politikus hozzátette: ők azt tennék lehetővé, hogy a vállalkozók a pénzpiacról jussanak a szükséges forrásokhoz, az állam felelőssége kapcsán pedig azt említette, hogy a piacra jutás feltételeinek biztosítására gyakran nem jut pénz. Bajnai Gordon a leszakadt kistérségek felzárkóztatása kapcsán az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot említette. Szavai szerint sorba állították a 174 kistérséget, és a legfejletlenebb 33 számára egy célzott, felzárkóztatást segítő program keretében 135-140 milliárd forintnyi védett forrást különítenek el. A miniszter ennek kapcsán problémaként említette, hogy a munkaerő gyakran azért nem foglalkoztatható, mert nem elég képzett.

Az ország turisztikai kilátásait elemezve a miniszter azt mondta, hogy habár Magyarország évek óta relatív súlyán felül teljesít, ő három nagy lehetőséget még mindig lát. Ezek a termáladottságok és a konferenciaturizmus fejlesztése, illetve a kulturális örökségünk és a vidék bekapcsolása. Hozzátette, hogy összességében jó évet zár a magyar turizmus, ugyanis feltehetően az utazási csekknek köszönhetően sokakat tudtak itthon tartani.

Az ellenzéki politikus is az erős belföldi turizmust tartotta kulcskérdésnek, de szerinte nem biztos, hogy a termálfürdőket és a wellness-hoteleket ilyen ütemben kellene fejleszteni, mert nincs elegendő fizetőképes kereslet. Herényi Károly a magas teljesítményt nyújtó szállodák építésére helyezné a hangsúlyt. Bajnai Gordon viszont úgy vélte, hogy hosszú távon gondolkodva az egészségturizmus lehet a jövő egyik iparága. A beszélgetés zárásaként arról mondták el gondolataikat, hogy milyen profilt képzelnek el, amivel az ország sikeres lehet.

(MTI)