Magyarország a cégek temetője

Továbbra is Európa-rekorderek vagyunk bejegyzett és elszámolt cégeink számát tekintve. A csődtörvény hatályba lépésétől kezdve, 1993 januárjától 2007 szeptemberéig 850 ezer céget alapítottak hazánkban. Közülük félmillió működik, 320 ezer pedig már megszűnt.

(Valójában az ötszázezer vállalkozás kevesebb mint kétharmada működik, a többi úgynevezett alvó- vagy fantomcég.) A cégalapítás szabályainak többszöri enyhítése miatt nem várható, hogy a közeljövőben csökkenne a számuk. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló hatályos törvény egyértelműen a felszámolásnak kedvez. A fizetési nehézségekkel küzdő cégek és hitelezőik gyorsabb és egyszerűbb megoldásként inkább a felszámolást választják, mert a csődeljárás során meg kellene egyezniük a tartozások rendezéséről, kísérletet téve a társaság talpraállítására - számol be a Napi Gazdaság.

A felszámolások több mint háromnegyede kiürült, vagyontalan cégekkel szemben indul, többségük esetében hiányosak a tevékenységüket dokumentáló papírok, sőt a cégvezető sem kerül elő.

Magyarország a cégpapírok eltűnésében is rekorder lehetne, hiszen a cégvezetők azok hiányát leggyakrabban az irodájuk és autójuk feltörésével vagy csőtöréssel(!) indokolják - állapítja meg Erdős Károly,a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) főtitkára. A felszámolásoknál a hitelezői megtérülés jelenleg mindössze egy-két százalékos, ha nem számítjuk a zálogjogosultak követeléseit.

Felszámolási eljárás során - amelyet az adós cég, a hitelező, a végelszámoló vagy a Cégbíróság kezdeményezhet - a bíróság által kijelölt felszámoló a cég vagyonelemeinek értékesítésével próbálja a hitelezők igényeit kielégíteni. A felszámoló díja az értékesített vagyon öt százaléka lehet, amelyből egy százalékot a felszámolók díjkiegészítési alapjába kell befizetni.

Az egyszerűsített eljárás díja háromszázezer forint; teljesen vagyontalan cég esetén a felszámoló a díjkiegészítési alapból kap százezer forintot. (A díjkiegészítési alap rendezése is évek óta elhúzódó ügy, hiszen több a kifizetés, mint a felszámolásból eredő egyszázalékos befizetés, így ennek feltöltése az államnak évi négy-ötszázmillió forintjába kerül.)

Egyre kevesebb a felszámolócég

Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. Ide bekerülni a pénzügyminiszter által kiírt nyilvános pályázat keretében lehet - azaz lehetne. Egy kormányrendelet szerint a miniszter "a bíróságok jelzése alapján szükséges időpontban" írja ki a pályázatot, és ez az idő az első, 1992-es pályázat óta egyszer sem jött el. Így a felszámolók névjegyzékébe elméletileg be nem, csak abból kikerülni lehet. 

A listáról akkor törölnek egy céget, ha nem teljesíti a működési feltételeket, illetve ha azt a FOE, az illetékes bíróság elnöke vagy maga a cég kezdeményezi. Jelenleg 113 cég szerepel a névjegyzékben. A közelmúltban két céget töröltek a FOE kezdeményezésére: a Xemex Kft.-t (etikai vétségek, köztük hitelezők késedelmes kifizetése miatt) és az Ipolyholding Kft.-t (vagyonkimentéssel kapcsolatos büntetőeljárás miatt).

Munkatársak a Corvinusról 

A kilencvenes évek elején közel háromszáz cég vagy magánszemély foglalkozott felszámolással - akkor még nem volt semmilyen speciális feltétel. A szabályokat először 1993-ban, aztán 2006-ban szigorították: a felszámolók most kizárólag kft. és rt. formában működhetnek; felszámolással és vagyonrendezéssel foglalkozhatnak; jegyzett tőkéjük legalább ötvenmillió forint kell legyen, vagy ilyen értékű biztosítással illetve bankgaranciával kell rendelkezniük a kártérítési kötelezettségek fedezetére,  vagy jegyzett tőkéjük és biztosítékaik összege együtt el kell, hogy érje az ötvenmillió forintot.

További feltétel, hogy foglalkoztatniuk kell legalább két-két közgazdászt és jogászt, valamint egy könyvvizsgálót, 2010-től pedig már kötelező lesz alkalmazni két felszámolási és vagyonfelügyeleti szakértői képzettséggel rendelkező munkatársat is. (Ilyen képzés 2003-ban indult el a Corvinus Egyetemen.)

Forrás: Napi Gazdaság