Egyszerűsödő ÚMFT-pályázatok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázati kiírásai túl bonyolultak, feleslegesen hosszúak, nehezen érthetők - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Már több nagyvállalati vezető is szótárat készíttetett tanácsadóival, hogy kiigazodjon a támogatás ismertetőszövegében. A kisvállalkozásokat pedig különösen visszariasztja a bonyolult forma. Egy másik jelentős probléma, hogy a támogatás elnyeréséhez szükséges árbevételi követelmények  teljesíthetetlenek - jegyezte meg a kamarai elnök. Miklóssy Ferenc, a kamara általános alelnöke ehhez hozzátette: állítólag a visszamenőleges árbevételi követelményt akarnak bevezetni, akinél öt százaléknál nagyobb mértékben csökken például az idén az árbevétel, az jövőre már nem pályázhatna.

Parragh szerint nem szabadna szigorúbb feltételeket szabni a pályázatoknál, mint amit az Európai Unió követel. Eszerint lehetőség lenne arra, hogy már ötven százalékos önerővel is támogatáshoz jussanak a vállalkozások, a jelenlegi feltételek szerint viszont akár nyolcvan százalék önerő szükséges.

Ennek az lesz az eredménye, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudja majd kihasználni ezt a lehetőséget innovációhoz, fejlesztésekhez, például, hogy biztosítsa egy multinacionális cég beszállítójától megkövetelt feltételeket.

Ilyen feltételekkel még a mikrovállalkozások számára technológiafejlesztésre, rendelkezésre álló harminc-negyvenmilliárd forintot sem lehet majd kihasználni. A pályázati eljárások is bonyolultak, létezik nagyprojekt, kiemelt projekt, egyfordulós pályázat, kétfordulós pályázat, közvetett támogatás. Így az európai uniós források felhasználása követhetetlen - jegyezte meg Parragh László.

A munkát  a regionális jelleg is nehezíti. Bár az egyes régiók azonos pályázati célokkal állnak elő, ezek gyakorta sem időben, sem tartalmukban nincsenek összehangolva. Nagyobb projekteknél indokolt lehet a kétfordulós pályáztatás, de kisebb fejlesztéseknél ez teljesen indokolatlan. Célszerű lenne, ha az elutasított pályázók tájékoztatást kaphatnának az elutasítás okáról. Parragh kifogásolta azt is, hogy gyakran változatják a pályázati dokumentációkat.  Az ígéretekkel ellentétben még mindig nagyon lassú az elbírálás, a döntés, gyakran több mint fél évet vesz igénybe.

Az viszont kedvező, hogy a normatív alapú, kis értékű, egy-ötmillió forintos támogatásoknál csak a jogosultságot vizsgálják, egyszerűsített adatlap jellegű igénylőlapot használnak a pályázatok kiírói. Kedvezőbbé váltak a biztosítéki feltételek is. Ugyancsak könnyíti a pályázást, hogy az államigazgatási igazolásokat nem a pályázónak kell beszereznie. Az igényléshez nem kell hiteles okiratokat benyújtani, ezekre csak nyertes pályázat esetén van szükség.

(MTI)