Kötelező könyveink

Ha megkérdeznénk egy diáktól, szerinte mi a tankönyv, valószínűleg azt válaszolná, hogy tanulásra alkalmas, illusztrációkkal megspékelt könyv. Valójában viszont tankönyv az, amit az oktatási minisztérium azzá nyilvánít. Ez nincs ingyen, kötetenként négy-hatszázezer forint a bizonylat ára.

Az iskolák viszont akkor is csak minősített kiadványt rendelhetnek, ha számukra nem a jóváhagyott könyv a megfelelő. Egy neve elhallgatását kérő vállalkozó szerint a mintegy száz cégből álló hazai tankönyves szakma működése kísértetiesen hasonlít a gyógyszeriparéhoz. Az iskoláknak jutalékot ígérnek a kiadók, ha nagy tételben rendelnek tőlük könyveket, annak ellenére, hogy a tanszert a szülő vagy az állam fizeti ki.

Bizonyos oktatási intézmények ki is használják a lehetőséget, egy jól sikerült szerződés után akár másfél millió forintot is zsebre tehetnek. Egyes tankönyvek tehát olcsóbbak is lehetnének, ha a kiadó nem ígérné oda a vételár meghatározott százalékát az iskolának. "Az oktatási minisztérium által hozott jogszabályok szinte megbénítják a könyvek piacra kerülését. A nagyobb kiadók háttérbe szorítják a kicsiket, akik számára nagy teher a tankönyvvé nyilvánítási eljárás" - mondja az egyik kiadó munkatársa.

Már Kelet is megelőz

Az eljárás ára négy-hatszázezer forint között változik. Egy könyv előállítása pedig akár huszonötmillió forintba is belekerülhet. Szakemberek szerint a sorozatok sokkal kifizetődőbbek. Ezek négy-öt évig is készülhetnek, de van olyan kiadó, amely fél év alatt a piacra dob egy tankönyvcsaládot. A túlszabályozás sok szakember szerint az oktatás rovására megy, iskolarendszerünknél lassan az összes környező országé jobb lesz. "A gazdaságilag fejlett országokban nincs jóváhagyási eljárás a tankönyvekre. Például Finnországban vagy a svédeknél kiadóból is csupán tíz, vagy még kevesebb működik. Azokban az államokban, amelyeknél jogszabály írja elő a tankönyvvé nyilvánítást, lelassult a fejlődés."

A jóváhagyási szempontok között szerepel, hogy a kiadványok szövegében a mondatok hány százaléka lehet százötven karakternél hosszabb, illetve, hogy új fogalom csak minden második mondatban szerepelhet. Ezek ellenőrzése mind lassítja a könyv elkészülését, ezért a kisebb kiadók közül van, aki már nem is fejleszt új tankönyvet, inkább a régiekkel terjeszkedik, új piacokon. A Comenius Kiadó tulajdonosa, és a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökségi tagja, Kiss József szerint ma már nem éri meg befektetni a magyar oktatásba, ő nem is ad ki új könyvet.

A korábban fejlesztett kiadványokat fordíttatja le románra, szlovákra, ukránra és orosz nyelvre. "Van olyan könyvem, amelyből itthon százat sem adtam el, Romániában viszont egy év alatt rögtön tízezer példány fogyott belőle" - mondta el Kiss József a Vállalkozói Negyed kérdésére. Szerinte a tőlünk keletre fekvő országban rejlik a legtöbb lehetőség, és ez nemcsak a tankönyvpiacon van így. A határon túl sok oktatási eszközökre tartanak igényt, míg a magyar iskoláknak arra sincs pénzük, hogy tornaszereiket pótolják.

[PAGEBREAK]

Aranyat érő kilencvenes évek

"A kilencvenes években harminc százalékos haszonnal tudtuk eladni tankönyveinket. Aztán telítődött a piac, a kormány elkezdte szabályozni a kiadást. Ma már csak a nagyobb kiadóknak éri meg újabb könyvekbe fektetni" - mondja Kiss József. Cége 2003-ban még negyvenötezer könyvet adott el, idén csak húszezret. A piaci helyzetről a Dinasztia Kiadó munkatársa, a TVOT etikai bizottságának elnöke, Ballér Judit is hasonlóan gondolkodik.

Bár a Dinasztia német tulajdonba került, a magyar munkatársak mindenben szabad kezet kapnak tőlük. "Önmagában a tankönyvkiadás már nem jó üzlet, ezért cégünk más, gyorsabban megtérülő tevékenységeket is felvett. Tanfolyamok mellett oktatáshoz kapcsolódó segédkönyvekkel is kiegészítjük a kínálatot." A kiadónak évente tizenöt új fejlesztése, és összesen száz-százötven kiadványa van. Abban, hogy az említett vállalkozás nem fordult el a hazai piacról, nagy része van a külföldi tulajdonosnak, Németország egyik legnagyobb tankönyvkiadójának.

Az egér nem győzheti le a macskát

Cégpolitikájukhoz hozzátartozik a terjeszkedés, a magyar piacon is egyre nagyobb helyet szeretnének elfoglalni. "Kiadónk eredetileg családi vállalkozás volt, az alapítók kihozták belőle, amit akartak. Kétezer környékén már látták, hogy a jogi szabályozás komolyan kockáztatja az üzletet, ezért jobbnak látták eladni a céget" - mondja Ballér.

A Dinasztia ma évente közel félmillió könyvet értékesít itthon. Ballér szerint a nagyobb kiadók számára a kicsik nem jelentenek konkurenciát, a kisebb vállalkozások fennmaradását viszont a nagyok mindenképpen veszélyeztetik.

Utóbbiak nyomdát is olcsóbban találnak, a magasabb rendelt példányszám miatt. Egy könyv harmincezer darabos nyomtatásnál már olcsónak számít, míg ötezer példány költsége egy könyvre lebontva jóval drágább.

Ez az oka, hogy a még működő kiadók más kiadványokat is felvettek kínálatukba a tankönyvek mellett. Az uniós források elérését a vállalkozók egyenesen esélytelennek tartják.

Tapasztalataik szerint még az információ sem jut el hozzájuk a támogatási lehetőségekről. A versenyhelyzet torzulása mellett a piac szűkülésének demográfiai okai is vannak. Minden évben körülbelül két százalékkal csökken az iskolakezdő gyerekek létszáma, a középiskola első és negyedik osztálya között pedig körülbelül 35 ezren morzsolódnak le. Ez a csökkenés pedig akkor is kevesebb eladott példányszámot jelentene, ha a költségek miatti korlátokat nem vesszük figyelembe.

László Mónika