Keveset költünk kutatásra

Magyarországon a vállalkozások jóval kisebb részt vállalnak a kutatás-fejlesztés költségeiből, mint Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy Japánban. Legalábbis ez derül ki az OECD legfrissebb elemzéséből.

Hazánkban negyven százalék körül alakul az üzleti szféra K F szerepvállalása. A kormányzat nagyjából a kiadások felét állja, a többi egyéb hazai és külföldi forrásokból áll össze (az adatok 2005-re vonatkoznak, az uniós támogatások azóta növelhették ez utóbbi kategória súlyát). Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a cégek - vásárlóerő-paritáson számolva - nagyjából hétszázmillió dollárt állnak az 1,7 milliárdra tehető éves magyar innovációs kasszából.

A vezető ipari országok többségében tíz K F dollárból legalább hatot a vállalati szféra biztosít, a visegrádiak közül azonban egyedül Csehországban áll ötven százalék felett ez a mutató. A szlovákiai és lengyelországi cégek a magyarországiaknál is passzívabbak ezen a téren.

A kilencvenes évek közepe óta az EU-ban, az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt emelkedett néhány százalékponttal vállalati szféra részesedése a kutatás-fejlesztési kiadásokból - áll az OECD Science, Technology and Industry Scoreboard című jelentésében. A vállalatok persze nemcsak saját pénzelésű kutatás-fejlesztési projekteket hajtanak végre, bizonyos közpénzeket is igénybe vesznek - ezért a K F tevékenységek végrehajtását tekintve az üzleti szféra részaránya még nagyobb, mint a finanszírozásnál.

Az OECD elemzők azt is megnézték, milyen formában járulnak hozzá a kormányok a cégeknél zajló innovációhoz. Az eredmény sokatmondó: míg 1995-ben az üzleti K F tizenegy százalékát még közvetlen állami pénzek (közbeszerzések) fedezték, addig 2005-ben ez az arány már csak hét százalék volt. Ehelyett a különböző adókedvezmények kerültek előtérbe.

Ma már húsz OECD-tagország biztosít ilyesmit, ez majdnem a kétszerese az 1995-ös adatnak. Az adókedvezmények szintje a fejlett országokban igen jelentős lehet. Az Egyesült Államokban éves szinten öt-, Nagy-Britanniában és Franciaországban egy-egy milliárd, a kisebb nyugat-európai államokban pedig néhány százmillió dollárra tehető a kieső állami bevétel nagysága.

Világgazdaság