Így változik az áfatörvény

Jövőre a mintegy tizenháromezer milliárd forintra rúgó államháztartási kiadás egyhatodát, több, mint 2.100 milliárd forintot az áfa-befizetések fedezik - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára, az áfáról szóló törvényjavaslat általános parlamenti vitájának kezdetén.

A benyújtott törvényjavaslat eleget tesz hazánk jogharmonizációs kötelezettségének. A kormány szándékai szerint az adóbevételek növelése a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását, a gazdaság tisztulását szolgálja. Cél, hogy 2009-ben, az adórendszer átfogó átalakítása során bizonyos adóterhek esetében már csökkentésre is sor kerülhessen - mondta Tátrai Miklós.

Az áfakulcsok nem változnak. Az általános kulcs továbbra is húsz százalék, a kedvezményes mérték öt százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások áfakulcsok alá való besorolása is. Az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése valamint az adócsalás visszaszorítása érdekében ugyanakkor számos módosításra kerül sor - mondta Tátrai Miklós. Az államtitkár a kedvező változások között említette, hogy az alanyi adómentesség értékhatára négymillióról ötmillió forintra emelkedik.

A csoportos adóalanyiság kiterjesztése az államtitkár szerint jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket (jelenleg csak hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatják). Kedvező változás, hogy a csoportba tartozó tagoknak ezután nem kell saját bevallást készíteniük, a csoport vallja be és fizeti meg az adót. Az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó árrés-adózás a mostaninál szélesebb körben lesz alkalmazható, azaz nem csak utazási irodák, de minden hasonló jellegű szolgáltatást nyújtó adóalany alkalmazhatja.

Megszűnik az a szabály, amely tiltja az adóhatósági bejelentkezés előtti beszerzések után megfizetett áfa levonását. Ez a rendelkezés alapvetően a bejelentkezést elmulasztó külföldi cégeket sújtja. Az áfa visszaigénylésének nem lesz feltétele meghatározott adóalap elérése, vagy tárgyi eszköz beszerzése, ez a negatív adóösszeg nagyságától és a beszerzések pénzügyi rendezésétől függ - mondta az államtitkár. Megszűnnek a bolti kiskereskedelemre vonatkozó külön szabályok, amit korábban a többféle áfakulcs indokolt.

Egyszerűsödnek a számlázási szabályok: lehetővé válik a gyűjtőszámlázás, egyszerűsödik a helyesbítő számla. A feketegazdaság kifehérítését célozza a fordított adózás kiterjesztése, egyebek mellett az ingatlanértékesítésre, az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésre. E körben nem a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó fogja megfizetni az áfát, hanem a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő - mondta Tátrai Miklós.

A fiktív adóalanyiság visszaszorítása érdekében láncértékesítés esetén a láncban részt vevők számára egyetemlegessé válik az adófizetési kötelezettség, ha a lánc résztvevői kapcsolt vállalkozások. Ha közülük valamelyik nem fizeti meg az áfát, a lánc bármelyik tagján követelheti az adóhatóság. Az ingatlanértékesítés körében fő szabály marad az ügylet adómentessége, azaz áfát nem kell fizetni és nem lehet levonni. Az adózó azonban a jövőben dönthet úgy, hogy az ingatlanértékesítést adóköteles ügyletként kezeli, ebben az esetben az áfa-fizetési kötelezettség mellett a levonási jog is megilleti.

A jövőben áfa-köteles lesz az építési telek és a két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése. Akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha magánszemély értékesít építési telket és két évnél nem régebbi ingatlant, mégpedig két naptári éven belül négyet: ekkor a negyedik értékesítés adóköteles. Jelenleg a magánszemélyeknek csak akkor kell az ingatlan értékesítése után áfát fizetni, ha az ingatlanértékesítés üzletszerűen történik. Ez nem változott, de az üzletszerű értékesítés definíciója bekerült az áfatörvénybe, a különböző értelmezések elkerülése érdekében - mondta az államtitkár.

(MTI)