Nem várnak növekedést a kkv-k

Az Ecostat kis- és középvállalati (kkv) konjunktúra-indexe szeptemberben 93,4 százalék. A mutató az utóbbi három hónapban érdemben nem változott - közölte a gazdaságkutató intézet kedden.

Augusztusban az index 93 százalékon állt, míg tavaly szeptemberben csak 72,7 százalékon. Az Ecostat értékelése szerint a hazai vállalkozások üzleti várakozásai tavaly szeptember óta mérsékelten erősödő optimizmust jeleznek. A 2007 utolsó és 2008 első negyedévére vonatkozó előrejelzések kedvező eleme, hogy a nemzetgazdaság helyzetét pesszimistán megítélő cégek aránya folyamatosan csökken. A saját cég kilátásait stabilnak, illetve javulónak beállítók aránya változatlan.

Azért még óvatosan bizakodunk...

A következő fél évben a nemzetgazdasági feltételek némi javulásával, illetve szinten maradásával számol a cégek majdnem kétharmada, rosszabbodást  36 százalékuk feltételez. A saját vállalatok rövid távú kilátásainak megítélése is hasonló az előző hónapokéhoz. A derűlátó várakozások aránya 23 százalék, a stabilitást jelzőké 44 százalék. A pesszimista előrejelzések aránya változatlan, 33 százalék.

A rövid távú helyzetértékelésről szóló prognózisokkal összhangban a cégek termelésnövelési előrejelzése alig tér el a korábbiaktól. Hat hónapon belül a tevékenysége bővítését tervezi a kkv-k egyharmada, ezen belül hetven százalékuk öt százalékot el nem érő dinamikával számol. A következő tizenkét hónapban a hazai vállalkozások egyötöde tart a piaci pozícióit megingató verseny kialakulásától. Új, tőkeerős versenytárs megjelenését harmaduk valószínűsíti. A vállalatok körében a versenyhelyzettel kapcsolatban tapasztalható várakozás nem utal a piacvesztéstől való félelem terjedésére.

A beszállítói lehetőségek megítélése augusztus óta romlott. A korábbi 31 százalékkal szemben a cégek 26 százaléka bizakodik új kapcsolatok kiépítésében. A hazai kis- és középvállalatok a nemzetgazdaság lassuló fejlődése mellett saját működési feltételeikben nem számolnak kedvező változással. A belföldi kereslet visszaesése, az adó- és járulékrendszer tervezett, számukra hátrányos átalakítása, a magas infláció komoly kihívást jelent a vállalkozások számára - áll az Ecostat összefoglalójában.

A kkv-szektor szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a belföldi kereslet elégtelensége, másodsorban a tőkehiány, illetve a bizonytalan gazdasági környezet akadályozza. Fél éven belül a belföldi értékesítési lehetőségek kedvezőtlen változását feltételezi a válaszadók harmada, mérsékelten javuló keresletet egynegyedük prognosztizál. A külpiaci értékesítési lehetőségek megítélése valamivel kedvezőbb a korábbinál. A cégek kétharmada külföldi relációban nem számol változással, egytizedük gyengébb keresleti pozíciókkal kalkulál.

A kkv-k közel fele a következő hat hónapban  nem számol változással likviditási helyzetét tekintve. A pénzügyi nehézségekkel szembekerülő cégek aránya 25 százalékról 30 százalékra bővült. 19 százalékról 22 százalékra nőtt a javuló likviditással számolók aránya is. A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban pénzintézeti hitel felvételével, másodsorban fejlesztéseik elhalasztásával tervezik megoldani. Szeptemberben a kkv-k beruházási hajlandóságát összegző index 84 százalékra emelkedett az augusztusi 58, illetve az egy évvel ezelőtti 56 százalékról.

A cégek fejlesztési hajlandóságának tendenciája ezzel az eredménnyel emelkedőre váltott. Fordulatról egyhavi adatok alapján persze korai lenne beszélni, bár az elemző szerint ennek lehetősége sem kizárt. A vállalatok beruházási tevékenységét fékező, objektív tényezők között első helyen a bizonytalan jövő szerepel, másodikon az elégtelen hazai kereslet. A cégek által felállított rangsor több hónapja változatlan. Rövid távon a hazai vállalatok kapacitás-kihasználtsága kedvezőbb lehet.

Rendelésállományához viszonyítva megfelelő termelési háttérrel kalkulál a cégek fele. Kapacitástöbblet a korábbival megegyezően 44 százalékuknál fordulhat elő. Az igények kielégítéséhez nyolc százalékuk kisebb fejlesztéseket tervez végrehajtani. Szeptemberben a kkv-szektor inflációs prognózisa éves átlagban 6,6 százalék, ami elmarad a reálisan várható mértéktől, illetve a kormány által várt 7,5 százalékos áremelkedéstől. A decemberre vonatkozó fogyasztói áremelkedést a cégek 7,2 százalékra becsülik, ez meghaladja a szakértői konszenzust. A saját termékek, szolgáltatások áremelési törekvése augusztus óta gyengült. A korábbi hat százalékról 4,5 százalékra csökkent az árnövelési szándék.

(MTI)