Bérben fejlesztünk az USA-nak

Kis- és középvállalkozók számára remek kitörési lehetőség a nyugati cégeknek végzett bérmunka. Számtalan lehetőség kínálkozik a multicégeknek való bedolgozásra - ipari és tudományos területen egyaránt.

Bérmunkában dolgozni kényelmes és biztos jövedelmet jelent. Egészen addig, amíg a multinacionális cégek el nem kezdik sokallni a költségeket, Kelet-Európába vagy Ázsiába indulva, új partnereket keresni. A tendencia - szerencsénkre - mégsem nullázza le lehetőségeinket, hiszen ma is rengeteg kis- és középvállalkozás dolgozik külföldi cégnek, bérmunkában. "Hazánkban elsősorban a textiliparra jellemző a bedolgozás, majd a műanyag- és fémipar következik" - mondta el  lapunknak Garay László, a Ledland Kft. vezető tanácsadója.

A bérmunkákat közvetítő cég évtizedes tapasztalata szerint régóta igény van a hazai cégek részéről külföldi bedolgozásra. Az Európai Unióhoz való csatlakozás pozitív változást hozott, s bár az újabb tagok csatlakozása (Románia és Bulgária) szűkíti a piacot, a magyar cégek még mindig biztonságban érezhetik magukat.

"Ismerek külföldi gazdasági társaságokat, amelyek már vittek át megbízásokat a bolgároknak, aztán minőségi problémák miatt mégis visszatértek a magyar vállalkozásokhoz." A bérmunkaközvetítő vállalkozó szerint leggyakrabban Németország, Anglia, Ausztria és Olaszország tart igényt a magyarok munkájára. A vezető tanácsadó azt mondja, nem jó döntés egy vállalkozást kizárólag külhoni megbízásokra alapozni.

"A bérmunka csupán a működés alapja lehet. Mindenképpen tovább kell fejlődni, érdemes saját termékek gyártásába is belefogni. Így magasabb lesz a profit, és a vállalkozás is biztosabb lábakon fog állni" - mondja Garay. Klasszikus bérmunkában a gyártó cég mindent készen kap megbízójától: az anyagot, a technológiát, a betanítást, a megbízott feladata csupán a végrehajtás. Fejlettebb formája a bérmunkának, amikor a gyártó hazai alapanyagból dolgozik, és a késztermékek egy részét hazai piacon értékesítheti.

Öltöztetjük Európát

A hazai bérmunka leginkább a textiliparra jellemző. Több olyan ruhaipari cég is működik, amely számára  fontos bevételi forrást jelentenek a külhoni megbízások. Olyan is akad, aki teljes vállalkozását bérmunkára alapozza. Egy tizenegy éve tevékenykedő textiles vállalkozás Franciaország, Németország, Anglia és az Egyesült Államok számára gyárt ruhát.

"Saját termékek tervezéséről és piacra dobásáról is volt arról szó, hogy , de a bérmunka folyamatosan leköti üzemünk teljes kapacitását, ezért elvetettük az ötletet" - nyilatkozta lapunknak Kovács Istvánné, művezető. Korábban belga cégektől is kaptak munkát, ezt a megbízást azonban ukrán cégek mára elhappolták a magyar vállalkozás elől.

A ruhaipari cégeknek viszonylag könnyű dolguk van megrendelőikkel. Megkapják a szabásmintákat, az alapanyagot, betanítják a technológiát. A megbízottnak csak a cérnát kell biztosítania - természetesen a gyártáson kívül. Tapasztalt vállalkozás technológiaváltások esetén is könnyen veszi az akadályokat, így az sem okoz különösebb problémát, ha például egy férfiinget különböző cégek számára más és más módszerrel kell elkészíteni...

[PAGEBREAK]

A textiliparnál áll fenn igazán a veszélye a külföldi cégek továbbvándorlásának. Kína, Ukrajna, Románia és Bulgária egyre több munkát visz el a jól bevált, megbízható magyar vállalkozások elől. A ruhaipar ma Magyarországon fejlettnek mondható, de az olcsó kínai vagy román bérekkel nyilvánvalóan nem tudjuk felvenni a versenyt. A hazai üzemekben sok munkafolyamat automatizált, ami mind a technológia, mind az elkészítési idő szempontjából gazdaságos megoldás.

Gépekkel minden dísztűzés milliméter pontosságú, minden gomblyuk pontosan ugyanott helyezkedik és ugyanolyan méretű, mint a korábbi ezer darab ingen volt. De nem biztos, hogy az összes megbízót meggyőzi az egyenletes minőség az irreálisan alacsony költségekkel szemben. Keleten nem ment ki a "divatból" a filléres gyerekmunka, ez elég okot ad még a világhírű cégeknek is a gyártóüzem leváltására.

Magyar biotech forog a Föld körül

A tudományos területeken a bérmunka is másképp mutat, mint az ipari tevékenységet végző cégek esetén. "A mi üzleti viszonyunkat inkább szerződéses gyártásnak nevezném" - mondja Déri Klára, a Biropharma Kft. szakembere. A biotechnológiával, gyógytermékek és gyógyszerhatóanyagok gyártásával foglalkozó középvállalat húsz éve működik, jelenleg 52 főt foglalkoztat.

"Cégünk biztosítja az infrastruktúrát, a személyzetet, a berendezéseket, az energiát, a technológiai adaptációt és a vizsgálatokat. A megbízó vállalatoknak pedig az alapanyagok biztosítása és a terjesztés a felelősségi köre." A biotechnológiai, gyógyszeripari piacon gyakran előfordul, hogy a megbízott céget bevonják a termék fejlesztésébe is. Ebben az esetben a laboratóriumi munkát, a technológiai fejlesztés kidolgozását és a gyártást is a gyártó cég vállalja.

A fejlesztési munkák termékenként gyakran egy teljes évig is lefoglalják a biotechnológiai szakembereket. A vállalkozás saját termékeket is előállít, ezek körülbelül harminc százalékát fedik le a teljes termékpalettának. "A stratégiának lényeges része volt a szerződéses gyártás, ehhez nem kell marketing, nincs szükség arra, hogy energiát fektessünk a terjesztésbe, hiszen a megbízó cég biztosítja a piaci hátteret" - tájékoztatta lapunkat Déri Klára.

Az általuk gyártott termékek a világ minden pontján kaphatók az Amerikai Egyesült Államoktól, az arab országokon, Dél-Koreán keresztül egészen Ausztráliáig. Déri Klára szerint a külföldiek bíznak a közepes méretű vállalatokban, mert rugalmasabbak a nagyobb gyáraknál és stabilabbak, mint a kisebb cégek. A tudományos ágazatokban kevésbé jellemző a külföldi multik keletre vándorlása, mert a szaktudás és a felelősségvállalás sokkal fontosabb a megbízóknak, mint az ukrán vagy román cégekkel való kísérletezés.

Természetesen verseny itt is létezik, de a jól kiépített és folyamatosan ápolt üzleti kapcsolatok bebetonozhatják a pozíciókat. A bérmunka a biotechnológiai piacon dinamikusabb és többet hoz a konyhára, mint a saját termék gyártása, ami több marketing költséget igényel, és pluszfeladatokkal is jár. Az Európai Unióba való belépés a tudományos piacon strukturális átrendeződést eredményezett. A külföldi termékek elárasztották az országot, ezért a bővülő kínálat az egy termékre jutó éves darabszámot lecsökkentette.

Viszont nyitottabbak a lehetőségek a megbízások megszerzésére. További előny a tapasztalt szakemberek számára, hogy jogszabályilag már stabilitást feltételeznek a magyarokról is az uniós tagság óta. Magyarországnak nem túl pozitív a megítélése anyagi szempontból, viszont gyártóként nagy a bizalom a hazai vállalkozások iránt.

László Mónika