Kettős illeték terheli a lízingcégeket

Az ingatlanlízing térhódítását gátolja kis- és középvállalati szektorban a kétszeres illetékfizetési kötelezettség. A lízingcégek a kettős teher miatt versenyhátrányba kerülnek a bankok lakáshitel-konstrukcióival szemben.

A Magyar Lízingszövetség statisztikájában ez év közepétől szétválasztotta a lízinget és a hitelt. A hetvenmilliárd forintos finanszírozott ingatlanból 11,6 milliárdnyi a lakossági, 36,6 milliárd forint a vállalati lízing. Vagyis a teljes finanszírozásból hetven százalék a lízing és harminc százalék a hitel.

A 743 milliárd forintos teljes lízingállományon belül 6,5 százalék az ingatlanlízing súlya, szemben az európai 17,4 százalékos átlaggal. A Magyar Lízingszövetség pénzügyi vezetője, Tuboly Zoltán szerint az ügyfelek harmada megriad, amikor meghallják a kettős illetékről szóló kötelezettséget. Inkább keresnek egy bankot, ahol lakáshitelt vehetnek fel.

"Nagyon nehéz megmondani, hol tartunk a folyamatban, de igyekszünk bebizonyítani a Pénzügyminisztérium illetékfőosztályának, hogy kettős terhet rónak az ingatlanlízingre" - tájékoztatta Tuboly Zoltán a Vállalkozói Negyedet. Az illeték csökkenti a piaci részesedést, ezáltal beszűkíti a lehetőségeket. Ha a Lízingszövetség kezdeményezése sikeresen zárul és egyszeres illetékre csökkentik a fizetési kötelezettséget, akkor a lízing előnyei a hitellel szemben a következők lesznek: gyorsabb ügyintézés, alacsonyabb önerő, eszközalapú minősítés és átruházható opció (ezzel elkerülhető az ajándékozási illeték).

A mai magyar lakossági jelzáloghitelhez mérve a lakáslízing állománya mindössze 0,4 százalék. Ezt azzal magyarázza az elemzés, hogy a használt lakásoknál kétszer kell illetéket fizetni: az elsőt akkor, amikor a lízingcég megvásárolja az eladótól a lakást, a másodikat pedig akkor, amikor lejár a lízing futamideje. Márpedig a lakásforgalom kilencven százaléka használt lakás. (Új lakások esetén más a helyzet, ott az áfa kamatmentes finanszírozása kompenzálja az illetéket.)

A nagyvállalati szektorban az ingatlanlízing a projektfinanszírozáshoz kapcsolódik. Ebben a szférában az ingatlan projektcégeken keresztül cserél gazdát, ez az ügylet pedig illetékmentes. Más a helyzet a kis- és középvállalatoknál, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne finanszírozott telephelyre. Náluk ugyanaz a hátrány, mint a magánszemélyek lakásvásárlásainál: kétszer tíz százalék illeték hátráltatja az ügyletet.

Szintén ez a hátránya a visszlízingnek (amikor egy cég - szorult helyzetében - eladja az eszközeit egy lízingcégnek, majd visszalízingeli attól). A finanszírozók azért szeretik a lízinget, mert a tulajdon a futamidő alatt az övék, így ha csődbe jut a finanszírozott társaság, nem kell sorban állniuk a felszámolás során, hanem egyszerűen elviszik a lízingbe adott eszközt. Ez, és a piac növelési szándék az indoka annak, hogy a Magyar Lízingszövetség évek óta lobbizik a kettős illeték eltörléséért.

(MTI/Vállalkozói Negyed)