Fellendülő Balaton

A balatoni idegenforgalom fellendülésének okairól, az üdülőrégió helyzetéről, fejlesztési koncepciójáról tárgyalt csütörtökön a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) rendkívüli ülése Siófokon. A hamarosan kiírandó turisztikai pályázatokról szakmai egyeztetést kezdenek.

Suchman Tamás, a szervezet elnöke az ülésen elmondta, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. privatizációja kapcsán a balatoni önkormányzatok számára kedvező döntés várható, amit a miniszterelnök személyesen jelent majd be a BFT egy másik rendkívüli ülésén. A Balatoni Halászati Zrt.-ben egy tavaszi kormánydöntésnek köszönhetően 33 százalékban tulajdonjog-gyakorlói joghoz jutott a BFT. Az ügylet adminisztrációja várhatóan két-három héten belül lezárul, ettől kezdve a tanács részt vehet a cég munkájában - tájékoztatta az ülést a tanács elnöke.

Újra népszerű a Balaton

Suchman kifejtette, hogy az idei balatoni szezon vendégforgalmának kedvező alakulásában a tartós meleg mellett az is szerepet játszott, hogy a konkurens tengerparti üdülőhelyek árai emelkedtek. Megváltoztak az üdülési szokások is, több hetes nyaralások helyett inkább hosszú hétvégéket töltünk pihenéssel. A helyi önkormányzatok és vállalkozók sokat tettek a minőségi szolgáltatások megteremtéséért, a magyar média legtöbb szereplője a korábbiaknál sokkal lojálisabban viszonyult a Balaton ügyéhez. Az MTV elnökével rövidesen kiértékelik a balatoni főszezon tapasztalatait, amikor a tévécsatorna naponta közvetlenül közvetített az üdülőövezetből. Tárgyalnak a folytatás lehetőségeiről is - tette hozzá a tanács elnöke.

Magyarországon az idegenforgalom részesedése a GDP-ből 8,7 százalékos, elmarad a kívánatos tíz-tizenkét százaléktól. Nem csak a balatoni régió, hanem az ország érdeke is az üdülőrégió gyorsabb fejlődése. Hozzátette, az uniós forrásokért folytatott küzdelemben kezd megszűnni az egyenlőtlenség a régiók és a BFT között.

Sárdi Árpád, a Somogy megyei Területfejlesztési Tanács képviselője kifogásolta, hogy a három érintett dunántúli régió "hihetetlenül keveset" szánt (Dél-Dunántúl 2,7 milliárd forintot, Közép-Dunántúl 1,7 milliárd forintot, Nyugat-Dunántúl 160 millió forintot) az üdülőövezet pályázható támogatásaira a kereteiből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a régiónak a jelenleginél lényegesen jobb tárgyalási pozíciókat kell elérnie a 2009-2010-es évekről szóló tárgyalásokon.

A zánkai ifjúsági centrummal kapcsolatban Suchman Tamás méltatlannak nevezte, hogy az egyedülálló adottságokkal rendelkező állami terület fejlesztése első körben nem kerülhetett a kiemelt projektek közé. A BFT ülése felhatalmazta az elnököt arra, hogy lépéseket tegyen a zánkai projekt kiemelt státuszának eléréséért. Az üdülőcentrum két kezelője, a szociális és munakügyi, valamint az oktatási tárca levélben, illetve delegált útján jelezte, hogy a törekvést indokoltnak tartja.

A balatoni régió fejlődését értékelő előterjesztést a tanács átdolgozásra visszaadta  azért, hogy abban a negatív jelenségek mellett hangsúlyosabban szereljenek az utóbbi idők pozitív tendenciái is. A hozzászólók egyebek közt azt szeretnék viszontlátni az anyagban, hogy egyre pezsgőbba Balaton kulturális élete, növekszik a befektetői kedv a térségben, javult az üdülőövezet megközelíthetősége. Bár a tömegturizmus hanyatlóban van, kezdi elfoglalni a helyét a minőségi turizmus.

Az előterjesztés elfogadott ténymegállapításai szerint az utóbbi években valamivel nőtt a régió népsűrűsége, jelentősen emelkedett népességének átlagéletkora. A mintegy 170 ezer üdülőingatlan-tulajdonos között 45 ország állampolgárai lelhetőek fel. A régióban növekszik a munkanélküliség, és csökkent az egy főre eső adózott jövedelem, ami már korábban is az országos átlag alatt volt. A közművelődési-kulturális infrastruktúra szétaprózódott, de kedvezőtlen hatással van a térségre az is, hogy intézményrendszere három régióhoz tartozik.

A Balaton régió a hazai turisztikai vendégforgalomból kereskedelmi szálláshelyeket tekintve 16,3 százalékkal, a regisztrált magánszálláshelyek esetében negyven százalékkal veszi ki a részét. Az utóbbi tíz év alatt 839 ezerről 1 138 ezerre nőtt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma. Míg korábban a külföldiek túlsúlya volt jellemző, 2006-ban fordult a kocka, azóta tovább növekedett a belföldi vendégek aránya.

A korábban átlagon felül fejlettnek számító partmenti övezet az elmúlt években folyamatosan veszített előnyéből. Az utóbbi években bekövetkezett leglátványosabb változás, hogy míg 2000-ben még 4769 idegenforgalmi vállalkozás működött a régióban, 2006-ra 1948-ra csökkent a számuk. Az üdülőkörzet az első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakának fejlesztési forrásaiból az országos átlag mindössze hatvan százalékából részesült, belevéve a BFT-n keresztül érkező forrásokat is.

Látványosan javult a Balaton vízminősége, átlagon felüli a régió infrastrukturális ellátottsága, és igen kedvezőek a levegőminőségi adatok is. Az üdülőrégió levegőszennyezettsége mintegy  fele a fővárosinak - áll a balatoni régió fejlődésének értékelésében.

(MTI)