Végnapjait éli a balatoni kolbász

Június közepén már a magyar tenger partján is kezd beindulni az élet. Igaz, a mindig zsúfoltnak hitt Siófokról mintha evakuálták volna a helyieket, csak a külföldi turisták csoszogása hallik, aztán közelebb érve - és megéhezve - rá kell jönnünk, valami más is végérvényesen megváltozott: több a pizza, mint a kolbász.

"Palacsintát és lángost még érdemes sütni" - mondja Kerekesné Márti, miközben elénk tolja a gőzölgő édességet az Ezüst-parti kis büfében, ahova elsőként letelepedünk a nosztalgikus hangulat keresése közben.

A gyönyörű tó képét tehát innen nézzük, a közelben a még javában zajló építkezések azonban azt sejtetik, néhány napon belül kialakul a tökéletes beach-hangulat a nívós pálmafás helyekkel, ahol a nyugati trendeknek megfelelően kellemes zene szól, lágy szél fúj, és a naplementét pedig jeges koktélt kortyolgatva nézheti az ember. Tényleg leáldozott volna tehát a régi jó balatoni büfé-érzésnek?

Kedvesség és pizzaszelet

A Siófokon két üzlettel is rendelkező tulajdonosnő, Márti azt mondja, ez azért így nem igaz. Forgalom van bőven, a felkapott szórakozóhely és a szálloda melletti büféjét egyaránt bőven látogatják az éhes vendégek, köztük ráadásul sok a visszatérő.

"A divatos, új bárokkal és teraszokkal csak a kedvességünk veheti fel a versenyt" - hangsúlyozta a bolt vezetője, de hozzáteszi, az olcsóság is versenyelőny, hiszen a tapasztalat szerint ha csak 50-60 forinttal olcsóbbak vagyunk, már inkább minket választanak, mint a többi büfét".

Palacsinta mindörökké

A turisták viszont egyre fiatalabbak, és "nem esznek már sem pörköltet, sem kolbászt, hekket is csak ritkán". Ezt Lenkes Péter is megerősíti, akinek központi helyen lévő büféjében leginkább a pizza fogy, és leginkább szeletenként. Ez is egy új divat a Balaton partján: régebben ebédre vagy vacsorára ették a pizzát, ma viszont már nem meglepő, ha kisebb-nagyobb csoportok a papírtányérról lelógó szeletet majszolgatják útban a strand felé.

Lenkes azonban így is pesszimista. "Az Ezüst-parton annyira kevesen nyaralnak, hogy alig éri meg üzemeltetni a boltot, ráadásul a szezon is lerövidült egy héttel, így még nehezebb" - panaszolja. Ami a költségeket illeti, a parton számos olyan kis bódé, vagy fakeretes árusító polc van, melyeknek bérleti díja három hónapra másfél millió forint volt, ezek többségére azonban már nem adnak építési engedélyt.



A strandhoz közeli teraszok bérleti jogai néhány tízezer forinttól 8 millió forintig is terjedhetnek, attól függően, hogy hol helyezkednek el. Erre számítják még a bérleti díjat, melynek ára 20 ezer forinttól több százezer forintig terjedhet négyzetméterenként. Oda kell figyelni ezek kiválasztásánál is, mert ugyan vannak pozitív példák, a legtöbben mégis belebuknak az üzletbe, hiszen sem az időre, sem a vendégkörre nincs garancia.

A sörpados éttermek vezetői például már nem tudnak akkora hasznot termelni mint régen, mert ha ki akarják elégíteni az egyre növekvő igényeket, a "gatyájuk is rámegy". A fejlesztések a néhány százezres bútorcserétől a több milliós átalakításig terjedhetnek.
[PAGEBREAK]"Aki rosszat ad, az meghal"

A vendéglősök tehát általában megegyeznek abban, hogy a színvonalat folyamatosan emelni kell. Ahogy továbbmegyünk, és letelepedünk a sóstói, 130 fős étterem teraszára, sarkosabb véleménnyel is találkozunk. Peresa Kornél, a családi vállalkozás egyik tulajdonosa például reméli, hogy a vízparti silány minőségű boltok eltűnnek, és igényesen kialakított, vendégcsalogató teraszok veszik át a helyüket.

Saját készítésű fagylalt

Mint mondja: "aki rosszat ad, az meghal, és én nem sajnálom őket". Az étterem igazán különleges nyitott konyhával rendelkezik, így a kíváncsi vendégek bármikor bepillanthatnak az ételek készítésébe. A választék terén azonban a hagyományokat követik. "Én azt vallom, hogy aki a Balatonhoz jön, annak balatoni ételeket és italokat kell megkóstolnia, hiszen ezek kiváló minőségű és magas élvezeti értékű termékek. Ezért nálunk csak itteni halakat és borokat kapnak a vendégek, fontosnak tartom, hogy megismerjék a Balaton hangulatát és ízeit" - büszkélkedik a tulajdonos.

Peresa beismeri, hogy egy kicsit drágábbak, mint a többi étterem, de szerinte az ételek és a kiszolgálás minősége megkívánja ezt. Hatalmas adagokat adnak, és megőrzik a hagyományos magyar ízvilágot, saját fagylaltot készítenek, hogy a legkisebb dolgokban is a legjobb minőséget nyújthassák. "Csak elégedett vendégekkel lehet profitot termelni" - véli a családi vállalkozás egyik tulajdonosa. Az étteremben egy főétel és egy üdítő hozzávetőleg 2 000 forintba kerül.

Szánkba adják a dinnyekockát

Az új, teraszos vendéglátó helyek mellett a kis cégek csak akkor tudnak fennmaradni, ha minőségi ételek mellett kreatív ötleteik is vannak. Egyetlen séta elég a parton ahhoz, hogy észrevegyük, mivel törték meg a főtt kukorica uralmát: megpucolt, darabolt, feldíszített dinnyéket árulnak mindenfelé, melyeket fogpiszkálóval vagy koktélpálcával csipegethetünk ki a tálból - kár hogy a magokat benne hagyják.



Az ötlet egyszerre múltidéző és modern. A strandon való dinnyeevésnek mindig is megvolt a maga varázsa, a darabolt dinnye pedig gusztusos, frappáns megoldás, és útközben is könnyedén lehet fogyasztani. A vállalkozók szempontjából az sem utolsó szempont, hogy a kényelmet drágábban is lehet adni: a dinnyekosár darabja 250-350 forint között mozog. Arra már csak hazafele gondolkodunk nosztalgiázva, hogy mitől foszt meg minket az új trend: a pucolás közben kezünkre folyó ragadós lé és aztán a "Balcsiban" történő kézmosás élvezetétol.
[PAGEBREAK]Érdemes leszögezni, hogy a balatoni árak alacsonyabbak a budapestiekhez képest. Érthetetlen volt, hogy 100 forintért lehet fagyit venni, remek pizzát vásárolhatok 700 forintért, és kapok egy korsó márkás sört 300 forintért. Az árak természetesen itt is eltérnek, de még akkor sem lehet kifejezetten drágának nevezni.

A lángos 250-400 forintba kerül, a palacsintának darabja csupán egy százas az ára, és a süteményekkel sincs más helyzet. A cukrásztermékek ára 100 forinttól kezdődik - ennyiért árulják az islert - és a jégkása is csupán kétszáz forintba kerül 
poharanként.

A Petőfi sétányon üzemelteti cukrászdáját a Sziró házaspár. "Befektetni, és vállalkozni csak ott éri meg, ahol van forgalom"- mondta Sziróné Bernadett, aki hozzátette, hogy csak hosszútávon éri meg üzemeltetni a boltot, mert nagyon magasak a bérleti díjak. Az üzlet elbújik az utca forgatagában, a tulajdonos elmondása szerint éppen ez a fő vonzereje, "egy csendes kis zug finom süteményekkel".

Siófokról

Az elmúlt néhány évben Siófok idegenforgalma új fejlődési szakaszba lépett. A város vezetésével összefogva a wellness és konferencia turizmus magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki céljául néhány siófoki szálloda. Közös erényük, hogy európai szintű szolgáltatásaikat egyedi és kreatív megoldásokkal kínálják. A Balaton-parti településeken folyamatos az infrastruktúra fejlesztése, és a különböző típusú beruházások megvalósítása.

Kiugró volt a 2006-os év, amikor négy, az idegenforgalom szempontjából is fontos fejlesztés valósult meg, nőtt a vendégéjszakák száma, és bíztatóak az első negyedév adatai is. Míg 2004-ben közel 600 ezer vendég szállt meg Siófokon, 2005-ben már közel 800 ezren, 2006-ban pedig már 900 ezren. A 2007. első negyedévi adatok további vendégéjszaka-növekedést mutatnak, így várhatóan hasonlóan jó, vagy jobb évet zár a Balaton-parti város, mint 2006-ban.

Szabó Zsanett

Korábbi cikkek

Nagy érdeklődés az európai uniós források iránt
Az állam adós az e-ügyintézéssel
Hegesztőrobotok exportra Győrből