Szigorúbb lett a munkahelyi zajterhelés szabályozása

Február 15-től új rendelet szabályozza a munka közben megengedett zajterhelés mértékét: az Európai Parlament és a Tanács 2003/10/EK irányelvének megfelelően elkészült 66/2005. (XII.22.) egészségügyi miniszteri (EüM) rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről, amely a korábbi 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletet váltja fel.

A rendelet új határértékei jóval szigorúbbak, ezért azoknak a munkáltatóknak, akiknél zajexpozíció előfordul, vannak bizonyos teendőik. Az új rendelet háromféle zajszintet határoz meg: a zajexpozíciós határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=87 dB A, pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=140 dB C súlyozó szűrővel), a felső beavatkozási határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=85 dB A, pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=137 dB C súlyozó szűrővel), és az alsó beavatkozási határértékeket (napi zajexpozíció szintje: LEX,8h=80 dB A, illetve pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: Lmax=135 dB C súlyozó szűrővel).

Ha a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót megfelelően illeszkedő egyéni hallásvédő eszközzel kell ellátni:

• ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket, akkor a munkáltató egyéni hallásvédő eszközt biztosít a munkavállaló részére;
• ha a zajexpozíció eléri vagy meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni. (A 2006.02.15-ig hatályos 18/2001. (IV.28.) EüM rendeletben ezek az értékek magasabbak, 85 és 90 dB(A) voltak.)

A hangnyomás csúcsértékének megengedett értéke látszólag magasabb lett, viszont az A súlyozó szűrő helyett C súlyozó szűrővel kell mérni, aminek a csillapítása alacsonyabb frekvenciákon jóval kisebb.

Hallásvédő

Az egyéni hallásvédő eszközt úgy kell kiválasztani, hogy az megszüntesse, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. A munkafolyamatnak megfelelő csillapítású védőeszköz kiválasztásánál az MSZ EN 458:2005 számú szabvány A. 5. eljárása a minimálisan irányadó. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltató köteles megjelölni azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. Ezeket a munkahelyeket el kell keríteni, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja.

Zajmérés

Zajmérést kell végezni:

• új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (például gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
• meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
• munkakör kialakításakor; 
• a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

Ezentúl nemcsak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet zajmérést, hanem a zajártalom szakterületre engedéllyel rendelkező szakértő is. A zajmérést a melléklet szerint kell elvégezni.

Kockázatértékelés

A munkáltatónak olyan kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, amely meghatározza, hogy a zajexpozícióból származó kockázatok kiküszöbölésére milyen intézkedéseket kell megtenni. (Ahol nincs zajterhelés, ott is kötelező az értékelést elvégezni, a zajterhelésre vonatkozó rész kivételével.)

A kockázatértékelésnek papíralapú adathordozón hozzáférhetőnek kell lennie, első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. A kockázatértékelés elvégzése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység.

Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását, vagy ha az egészségügyi vizsgálat azt indokolja.

A kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. A méréstől el lehet tekinteni, ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg az alsó beavatkozási határértékeket. A rendelet hatálybalépésekor meglévő kockázatértékelés felülvizsgálatát legkésőbb 2006. december 31-ig kell elvégezni.

A munkáltatók tennivalói

• Egyéni védőeszköz juttatási szabályzat felülvizsgálata
  A zajmérési jegyzőkönyvek alapján felül kell vizsgálni az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatokat, mert a korábbi rendelet szerint 80-85 dBAeq között nem kellett zaj elleni védőeszközről gondoskodni, most pedig már kötelező. Az egyéni védőeszköz juttatási szabályzat elkészítése a Munkavédelmi törvény szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 85-90 dBAeq közötti zajexpozíciónál eddig nem kellett a dolgozóktól megkövetelni a védőeszköz használatát, most már gondoskodni kell arról, hogy viseljék is.
• Munkavédelmi oktatás
  Az alsó beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozíció esetén a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavégzés során a zajterhelésnek kitett munkavállalók oktatásban részesüljenek a következőkről:
  - zajterhelésből származó kockázatok jellege;
  - a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgáló intézkedések, beleértve azok alkalmazásának körülményeit is;
  -a zajexpozíciós és beavatkozási határértékek;
  - a kockázatértékelés és a zajmérések eredményei, valamint azok jelentősége és a lehetséges kockázatok;
  - a hallásvédő eszközök szakszerű használata;
  - a zaj okozta halláskárosodásra utaló jelek felismerésének és bejelentésének indokai és módja;
  - azon körülmények, amelyek a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát indokolják;
  - a zajexpozíciót a lehető legkisebb mértékűre csökkentő biztonságos munkamódszerek.
• Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok nagyobb gyakorisága
  A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni. A munkáltató a hallásvizsgálatot azon munkavállaló részére is biztosítja, akinek a zajexpozíciója az alsó beavatkozási határértéket meghaladja.

• Teendők halláskárosodás esetén
  Ha a hallásvizsgálat a munkavállalónál olyan halláskárosodást mutat ki, amely a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, a munkáltató köteles:
  - felülvizsgálni a kockázatértékelést,
  - ellenőrizni a kockázatok megszüntetése vagy csökkentése érdekében bevezetett intézkedéseket,
  - figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság javaslatát a zaj csökkentése érdekében tett intézkedések végrehajtása során,
  - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye, és
  - gondoskodni azon munkavállalók egészségi állapotának a felméréséről, akik hasonló mértékű zajexpozíciónak voltak kitéve.

A feladatok nagy része munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ahol zajterhelés lép fel, mindenképpen célszerű munkavédelmi szakemberrel konzultálni.

Kling Péter
Munkavédelmi technikus
www.munkavedelem.biz