Az egyablakos rendszert valósíthatja meg a vállalkozások bankja

Egyeztetések nélkül döntött a kormányfő a magyar vállalkozások bankja kialakításának tervéről, letörendő a szervezeti (és pártbeli) ellenállásokat – értesült a Világgazdaság. A jelenlegi kormányzat tervei szerint jövő januártól egységesülő hitel-, garancia- és tőkejuttatási ernyőszervezet egyben az egyablakos rendszer bevezetését is jelenti majd.

Az egyablakos rendszer valósulhat meg a magyar vállalkozások bankjának kialakításával - derül ki a Világgazdaság birtokába került információkból. A bank minden olyan - nem csak kis- és közepes - vállalkozást kiszolgál majd, amely jogosult a kínált pénzügyi termékek igénybevételére.

A Magyar Fejlesztési Bankból és számos, a vállalkozásokat hitelhez, tőkéhez és garanciához juttató egyéb állami intézményből létrejövő szervezet (amely várhatóan továbbra is MFB-ként és nem magyar vállalkozások bankja néven fut majd) négy fő tevékenységet végez majd. A 650-700 milliárd forint hitel- és 800 milliárd forint támogatási forrással operáló bank:

• egyrészt maga is pályázatokat bonyolít (a többi között a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. feladatait átvéve);
• a 10 millió euró feletti értéket képviselő projekteket viszi;
• a kereskedelmi bankokat ügynökként bevonva kínál különféle konstrukciókat
• s persze információkat is.

Az elképzelés arra épít, hogy minden "pályázatképes" vállalkozásnak van saját bankja, amely nem csupán saját termékeit tudja kínálni, hanem az állami (és uniós) forrásokkal operáló MFB hitel-, garancia- és tőkejuttató konstrukcióit is képes kiközvetíteni. A vállalkozók számára ez annyit jelent majd, hogy egy helyre kell csak menniük, ahol az információt éppen úgy megkapják, miként magát a forrást is. Ilyen logika szerint működik már ma is a KA-VOSZ, a Széchenyi-kártya is, de többek szerint drágán.

Február végéig minden, az intézmény kialakításához szükséges jogszabály-módosítást benyújt a parlamentnek a kormányzat, dacára annak, hogy azokról már csak a következő ülésszakon születhet döntés. A tervek szerint az év végéig az átszervezések folyamatosak lesznek, igaz, egyelőre ezek várhatóan csak az érintett intézmények központjait érintik, mivel az országos hálózat kialakítása már a felelős MFB hatásköre lesz.

Ezeket a hálózatokat is - előre kiszámítható módon - eléri a racionalizálás. Lesznek olyan intézmények, amelyek beolvadnak a bankba (például a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.), lesznek, amelyek feladatát átvállalják s a bank üzletágaként működnek tovább (ilyenek lesznek a közhasznú társaságok), s lesznek, amelyek tulajdonosi kontroll alatt működnek tovább (mint ahogy most például az Eximbank és a Mehib).

A tervezett lépések sokak érdekét sérti. Erre utal, hogy - a Világgazdaság információi szerint - Kóka János gazdasági miniszter a koncepciót már jó egy éve kidolgozta és az átszervezést kezdeményezte, ám mind ez idáig érdemi lépés nem történt. Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői évértékelő beszédében egyeztetések nélkül jelentette be a tervet, letörendő a szervezeti - és vélhetően pártbeli - ellenállást és ellenérdekeltséget.

A Világgazdaság úgy tudja, a racionalizálás és a költségmegtakarítás mellett szerepet játszott a koncepció kidolgozásában az is, hogy a számtalan, elaprózott intézmény közül sok nem bankszerűen működik, s egyes vélemények szerint a mindenkori politika számára elosztó központi funkciókat is ellátva. Szakértők szerint közülük sok nem képes megfelelni az uniós elvárásoknak, s a rendszer nem alkalmas az uniós pályázatok fogadására.